A tarhonya külön történet
Miközben a pörkölt fő, a tarhonya egy másik lábasban készül. Először megpirul az olajon, ami nemcsak színt ad neki, hanem egy enyhén diós ízt is. Ez az a lépés, amit nem érdemes elkapkodni.
Amikor felöntjük vízzel, már egészen más az illata. Rövid idő alatt megpuhul, de közben folyamatosan figyelni kell rá, mert könnyen odakaphat. Sokaknál ez az a pont, ahol kicsit személyesebbé válik a recept, ki mennyire szereti pergősre vagy éppen szaftosabbra.
Amikor minden összeér a lábasban
A végén jön az a mozzanat, amikor a két külön készült rész találkozik. A pörkölt szaftja átjárja a tarhonyát, és néhány perc alatt egységes étellé válik az egész.
Ilyenkor már nem kell sok mindenhez nyúlni, inkább csak hagyni, hogy az ízek elvégezzék a dolgukat. Van, aki szaftosabban szereti, más inkább szárazabbra hagyja, ez már tényleg ízlés kérdése.
Egy étel, ami mindig visszatalál az asztalra
A tarhonyás hús nem feltétlenül a látványával hódít. Inkább azzal, hogy kiszámítható, laktató, és valahogy mindig jókor kerül elő.
Lehet hétköznapi ebéd vagy hétvégi főfogás, a szerepe nem változik sokat. Ott van a magyar konyhában, csendesen, de biztosan, és időről időre újra helyet kér magának az asztalon.
Ajánló: Ez a legolcsóbb magyar termálfürdő, mégsem járnak ide a nyugdíjasok – Nagybánhegyesi termálfürdő
