Így lesz tökéletes a rántott karfiol
Gyerekkoromban a rántott karfiol volt az egyik első olyan étel, amitől tudtam: szombat van, és valami finomság készül a konyhában. Ahogy a bundázott karfiol illata betöltötte a lakást, mindenki tudta, hogy ebédidő közeleg. Ma is ugyanez az érzés kerít hatalmába, amikor hozzáfogok, bár a panírozás időigényes, a végeredmény mindig megéri. A jó rántott karfiol kívül kattanósan ropog, belül viszont puhán omlik, és akár főételként, akár köretként fogyasztjuk, egyszerűen lehetetlen abbahagyni.
HOZZÁVALÓK (4 személyre)
- 1 fej karfiol
- 2 tojás
- 1 bögre liszt
- 1 bögre zsemlemorzsa
- só ízlés szerint
- olaj a sütéshez
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
ELKÉSZÍTÉS
Először a karfiolt kisebb rózsákra szedem, majd enyhén sós vízben al dentére főzöm. Fontos, hogy ne essen szét: akkor jó, amikor a villa már könnyedén belemegy, de a rózsák még tartják a formájukat. Amikor elkészült, leöntöm róla a vizet, és hagyom teljesen kihűlni – vagy hideg vízzel rásegítek, hogy gyorsabban lehessen panírozni.
Ezután jöhet a klasszikus panírozás. A karfiolrózsákat először lisztbe forgatom, majd egy felvert tojásba mártom, végül zsemlemorzsával zárom a sort. Ha azt látom, hogy fogy a morzsa vagy a liszt, mindig utántöltök, mert a karfiol meglepően sokat felvesz.
A bepanírozott rózsákat bő, forró olajban sütöm aranybarnára, ügyelve arra, hogy a bunda minden oldalon egyenletesen piruljon. Amikor elkészültek, papírtörlőre szedem őket, és még melegen megszórom egy kevés sóval. Frissen tálalva a legjobb, sült krumplival, majonézzel vagy tartármártással – így lesz igazán kerek ez az egyszerű, mégis nosztalgikus fogás.
Ez is érdekelhet: