A magyarok fele utálja, mégis meglepően sokat tud ez az egyszerű gyümölcs
Kevés alapanyag osztja meg annyira az embereket, mint a mazsola. Gyerekkorban sokan kiszedegettük a kalácsból vagy a túrós süteményből, felnőttként pedig egyszerűen elkerüljük a boltban. Mintha megállapodás lenne arról, hogy erre nincs igazán szükségünk.
A legtöbben gyerekkori emlékekhez, ünnepi kalácsokhoz vagy vitatott desszertekhez kötik, miközben ez a szárított szőlő a mediterrán térségben régóta a mindennapok része. Nem véletlenül, hiszen sűrített formában hordoz olyan tápanyagokat, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
Egy gyümölcs, amely hosszú utat járt be
A szultána története messzire nyúlik vissza, jóval túl a modern konyhákon. A szárított szőlőt már az ókori civilizációk is ismerték és becsülték, mert tartós volt, könnyen szállítható, és energiát adott hosszú utak során. A mediterrán térségben évszázadok óta természetes része az étrendnek, nem különlegességként, hanem alapélelmiszerként.
Ma több országban termesztik nagy mennyiségben, de az aranyszínű, mag nélküli változat megmaradt annak, ami mindig is volt: egyszerű, koncentrált gyümölcs. Nem frissítő, nem könnyed, inkább tápláló. Ez az oka annak is, hogy sokan óvatosak vele, pedig mértékkel fogyasztva egészen más arcát mutatja.
Mit ad hozzá a mindennapokhoz?
Az arany mazsola egyik legnagyobb előnye, hogy kis mennyiségben is érezhető hatása van. Rosttartalma miatt sokaknál segíti az emésztést, különösen akkor, ha az étrend egyébként kevés friss zöldséget tartalmaz. A benne lévő ásványi anyagok, például a kálium és a vas, olyan időszakokban lehetnek fontosak, amikor a fáradtság gyakrabban jelentkezik.
A csontok egészségével kapcsolatban gyakran kerül szóba a kalcium, de kevesebbet beszélünk a bór szerepéről, amely szintén megtalálható a szultánában. Ez az összetevő különösen idősebb korban válik érdekessé, amikor a csontozat megőrzése már nem elméleti kérdés. A bőrrel kapcsolatos hatásokról sokan inkább tapasztalatként beszélnek, mint ígéretként, de nem ritka, hogy rendszeres fogyasztás mellett javuló közérzetről számolnak be.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Nem mindenkinek és nem korlátlanul
Ahogy minden koncentrált gyümölcsnél, itt sem mindegy a mennyiség. A szultána természetes cukrot tartalmaz, ami gyorsan energiát ad, de érzékenyebb anyagcserénél könnyen túl sok lehet. Cukorbetegeknek vagy azoknak, akik vércukorszintjükre külön figyelnek, érdemes óvatosan bánni vele.
Ugyanez igaz azokra is, akik alacsony hisztamintartalmú étrendet követnek. Náluk a szárított gyümölcsök gyakran nem illeszkednek jól az étrendbe. A legtöbb ember számára azonban egy kisebb maréknyi mennyiség még belefér, különösen akkor, ha nem önmagában, hanem más ételek részeként fogyasztják.
Miért nem csak süteménybe való?
Sokan ott rontják el, hogy a szultánát kizárólag édességekhez társítják. Pedig sós ételekben is jól működik, ahol nem az édesség dominál, hanem inkább kerekíti az ízeket. Rizses ételekben, salátákban vagy fűszeres húsok mellett egészen más arcát mutatja, mint egy kalács belsejében.
Reggelinél is könnyű vele dolgozni. Egy kevés joghurtban vagy zabkásában nem desszertté teszi az ételt, inkább teltebbé. Sokan pont azért kerülik, mert attól tartanak, hogy hizlal, miközben gyakran az történik, hogy egy kis adag arany mazsola segít elkerülni a későbbi nassolást.
A szultána nem divatos superfood, és nem is akar annak látszani. Inkább egy régi ismerős, akit túl sokáig skatulyáztunk be. Ha nem túl sokat várunk tőle, és nem is akarjuk mindenáron elkerülni, könnyen lehet, hogy újra helyet talál magának a konyhában. És onnan már nem is olyan könnyű kiszorítani.