Csak a legélesebb szeműek találják meg 15 másodperc alatt a 3 különbséget
Első ránézésre teljesen azonosnak tűnnek. Aztán kiderül, hogy három apró részlet mégsem stimmel. A kérdés az, hogy a te szemed kiszúrja-e őket időben.
Most egy olyan páros kép jár körbe, amely első pillantásra teljesen egyformának tűnik. A trükk persze az, hogy mégsem az. Három apró eltérés bújik meg rajtuk, és a kihívás az, hogy mindezt tizenöt másodperc alatt kell észrevenni.
Amikor a szem gyorsabb, mint a gondolat
A visszaszámlálás sokakat rögtön kapkodásra késztet. Ilyenkor ösztönösen a feltűnő pontokat keressük, a sarkokat, a színeket, az arcokat, aztán gyakran pont a legegyszerűbb részlet mellett megyünk el. A különbségkeresős játékok azzal játszanak, hogy az agy szeret mintákat találni, és ha egyszer elhitte, hogy két kép egyforma, nehezen engedi el ezt a feltevést.
Ha gyorsan megvan mindhárom eltérés, az többnyire nem a szerencsén múlik, hanem azon, hogyan nézed a képet. Van, aki rendszerben halad, soronként pásztázza végig a részleteket, más ösztönből ugrik oda, ahol valami „nem stimmel”. Mindkettő működhet, csak más tempóban.
Miért pont három különbség a klasszikus?
Az ilyen feladványok készítői gyakran három eltérést rejtenek el, mert ez már épp elég ahhoz, hogy ne legyen túl könnyű, de még ne váljon frusztrálóvá. Egyetlen különbség túl gyors sikerélmény lenne, öt-hat eltérésnél viszont sokan feladják, főleg, ha közben ketyeg az óra.
A játék élménye általában ugyanoda fut ki. Amíg keresed, minden részlet gyanús. Amikor megmutatják a megoldást, hirtelen teljesen nyilvánvaló, és jön az a klasszikus mondat, hogy ez hogy nem tűnt fel azonnal.
A részletekhez való türelem is számít
Az efféle feladatokban az a legizgalmasabb, hogy nem tudáspróba. Nem kell hozzá semmilyen háttérismeret, csak figyelem, egy kis türelem, és az, hogy képes legyél lelassítani pár másodpercre. Sokan azért szeretik, mert kicsit kizökkent a napi pörgésből, mégis ad egy gyors kihívást.
Az is gyakori, hogy valaki elsőre nem találja meg mindet, aztán pár perc múlva mégis összeáll a kép. Ilyenkor nem „rosszabb” a megfigyelőképesség, egyszerűen más ritmusban dolgozik a figyelem. És ez a hétköznapokban is ismerős. Van, amikor azonnal észrevesszük, mi változott egy szobában, és van, amikor csak akkor tűnik fel, hogy valami hiányzik, amikor már kiléptünk az ajtón.
Ha pedig most nem lett meg tizenöt másodperc alatt, az sem tragédia. Ezek a rejtvények pont attól jók, hogy újra rá lehet nézni, akár később is. Néha csak egy kicsit más szög kell hozzá, és a különbségek egyszer csak előugranak.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen