Az elmúlt hetekben egyre több hír szól arról, hogy Európa „évszázad telére” készülhet: jeges hidegre, brutális fagyokra és akár méteres hóra figyelmeztetnek. Sokan már most kész tényként kezelik ezeket a jóslatokat, mások inkább fenntartással fogadják őket. De mit mondanak a valós időjárási modellek? És van-e alapja a szenzációhajhász híreknek?
Honnan erednek a félelmetes jóslatok?
A hírek főként két jelenségre hivatkoznak: a poláris örvény lehetséges gyengülésére, illetve a La Niña kezdetére. Ezek valóban hatással lehetnek az időjárásra, de önmagukban még nem garantálják a szélsőséges telet. A médiában elterjedt „évszázad tele” kifejezés azonban sokszor túlzás, és inkább a figyelemfelkeltést szolgálja, mint a valós meteorológiai helyzetet.
A meteorológusok óvatosságra intenek
A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) szerint jelenleg még túl korai biztos jóslatokat tenni. A szolgálat egyértelműen fogalmaz: a télre vonatkozó előrejelzések ebben a szakaszban „nagyon bizonytalanok”. Bár a meteorológiai intézetek készítenek úgynevezett szezonális előrejelzéseket, ezek nem konkrét napi vagy heti időjárást mutatnak.
Mit mutatnak valójában a szezonális modellek?
A szezonális előrejelzések inkább éghajlati trendeket jeleznek három hónapra előre, nem pedig pontos időjárást. Ezek nagy léptékű modellek, amelyek statisztikai valószínűségekkel dolgoznak. Segítenek megmutatni, milyen irányba mozdulhat el az időjárás, de nem alkalmasak arra, hogy megmondják, mikor jön a következő havazás vagy hidegbetörés.
Ezek a modellek a poláris örvény, az Észak-atlanti Oszcilláció, a felszíni nyomásmezők és sok más tényező együttállását vizsgálják. A DWD szerint jelenleg a különböző nemzetközi modellek között jelentős eltérések vannak – ami szintén jelzi, hogy a hosszú távú előrejelzések pontossága korlátozott.
Mit jelent a „gyenge poláris örvény”, és jöhet-e emiatt extrém hideg?
A modellek egy része valóban gyenge poláris örvényt jelez a 2025/2026-os télre. Ez azért fontos, mert egy gyengülő poláris örvény könnyebben engedi dél felé a hideg, sarkvidéki légtömegeket. Ilyenkor előfordulhatnak nagy hidegbetörések vagy hirtelen lehűlések.
A meteorológusok azonban hangsúlyozzák: még ha ez meg is történik, az időzítést és a pontos lefutást csak néhány héttel előre lehet megbízhatóan megjósolni. Vagyis hiába gyengül meg az örvény, ettől még nem garantált az extrém tél.
A jelenlegi előrejelzések mást mutatnak, mint a híresztelések
A DWD aktuális hőmérsékleti előrejelzése szerint sokkal valószínűbb (86 százalék eséllyel), hogy a tél az átlagosnál normálisabb vagy enyhébb lesz. Ez jóval ellentmond a médiában terjedő „évszázad tele” narratívának.
A 1991–2020 közötti átlaghoz viszonyítva tehát jelenleg inkább enyhe télre mutatnak a jelek, mint sem brutális fagyokra.
Összegzés: jön az évszázad tele?
A válasz röviden: egyelőre nem.
A jelenlegi modellek alapján nincs olyan jel, amely biztos extrém telet vetítene előre. Az ilyen szezonális előrejelzések inkább iránymutatást adnak, mint egzakt előrejelzést, és sok bennük a bizonytalanság.
Ez is fontos lehet: Személyiségteszt: Válassz egy gyertyát, és elárulja, miként változhat a jövőd
Ami biztos:
- hosszú távon óvatosan kell bánni a jóslatokkal
- a médiában terjedő „évszázad tele” túlzásnak tűnik
- a jelenlegi tendencia inkább normális vagy enyhébb telet sugall
A tél persze hozhat meglepetéseket, de egyelőre semmi nem utal arra, hogy extrém időjárásra kellene készülnünk.