Nem főzöm, nem dunsztolom, mégis hónapokig eláll: vegyes vágott télire
Amikor ősszel egyszerre sok a zöldség, az ember elkezd gondolkodni, mihez kezdjen vele. Mi fér még el, mi az, amit érdemes eltenni, és mi lesz az, amihez majd januárban is jólesik nyúlni. A vegyes vágott tipikusan ilyen.
Nem különleges, nem látványos, viszont pontosan tudja, mire való. Hideg napokon előkerül, és hirtelen nem csak köret lesz belőle, hanem emlék is a nyár végéről.
Nálunk ez mindig akkor készül, amikor már nincs kedv hosszasan befőzni, mégis jólesne valami saját a kamrában. Nem főzzük, nem dunsztoljuk, csak időt adunk neki. A zöldségek elvégzik a dolgukat, mi pedig másnap üvegekbe tesszük azt, ami addigra már összeért.
Hozzávalók
- 1,5 kg fehér káposzta
- 1,5 kg paprika
- 1 kg uborka
- 1 kg vöröshagyma
- 0,5 kg cukor
- 3 dl 20 százalékos ecet
- 1 nagy marék nem jódozott só
- kevés borkén, opcionális
- kevés nátrium benzoát, opcionális
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Az előkészítésnél nincs titok
A zöldségeket megtisztítjuk, majd mindent vékonyra vágunk. Nem kell túlgondolni az arányokat, a lényeg az egységesség. A káposzta szálas legyen, a paprika csíkos, az uborka karikás, a hagyma félkarikára vágva működik a legjobban. Egy nagy tálba kerül minden, ahol lesz helye levet engedni.
Amikor minden benne van, jöhet a só, a cukor és az ecet. Kézzel érdemes átforgatni, nem gyömöszölve, inkább csak összekeverve. A só nem csak ízesít, hanem dolgozni is kezd, a zöldségek lassan ereszteni kezdik a levüket. Ha szeretnénk, egy kevés borként adhatunk hozzá, hogy a színek frissebbek maradjanak, és minimális nátrium benzoátot is, ha biztosra akarunk menni a tartósság miatt.
Az idő itt a legfontosabb hozzávaló
Miután mindent összeforgattunk, a tálat lefedjük, és egy éjszakára békén hagyjuk. Nem kell hűtőbe tenni, elég egy hűvösebb hely. Másnapra már bőséges levet enged, és az ízek is elkezdenek összesimulni. Ilyenkor lehet igazán látni, miért nem kell hozzá sem főzés, sem forralás.
Másnap az egészet üvegekbe tesszük, mindig a saját levével együtt. Nem kell lenyomkodni, nem kell préselni, elég, ha elrendezzük benne. A lé úgyis mindent kitölt. Aki nem szeret üvegezni, zárható műanyag vödörbe is elteheti, a lényeg, hogy jól zárjon, és hűvös helyre kerüljön.
Kamrapolc, vödör, nagyobb adag
Ez a mennyiség már eleve nem kevés, de sokan eleve többszörözve készítik. Jól bírja, nem kényes, és ha egyszer bevált, nehéz abbahagyni. Kamrában, hűvös helyen gond nélkül eláll, és mindig ugyanazt hozza.
Télen aztán előkerül húsok mellé, sült krumplihoz, rántott dolgokhoz, vagy csak úgy, egy szelet kenyérrel. Nem akar vitaminbombának látszani, mégis pontosan azt adja, amit ilyenkor keresünk. Egy kanálnyi nyárvége, hideg lében, csendben eltett napokkal.