Nem csak tavasszal lehet szép pázsitod: így füvesíts ősszel lépésről lépésre
Amikor először próbáltam füvesíteni, azt hittem, tavasszal kell belevágni, mert „akkor éled a természet”. Aztán jött a forró nyár, és a gyönyörűen kikelt gyep pillanatok alatt kiégett. Egy régi kertész ismerősöm mondta, hogy valójában ősszel a legjobb füvesíteni, mert a talaj még meleg, a levegő viszont már hűvösebb, és a magoknak van idejük megerősödni, mielőtt megérkezik a tél. Azóta minden évben ősszel vetek, és tavasszal már csak gyönyörködöm a friss, zöld pázsitban.
Füvesítés ideje
A füvesítés ideje általában szeptember közepétől október végéig tart. Ez az az időszak, amikor a talaj még kellően meleg a csírázáshoz, ugyanakkor a nap már nem szárítja ki a földet. A fűmagoknak körülbelül négy-hat hétre van szükségük, hogy megerősödjenek, ezért érdemes időben nekilátni, még a fagyok beállta előtt. Ilyenkor ráadásul sokkal kevesebb öntözésre van szükség, mert az őszi levegő nedvessége és a harmat is segíti a fejlődésüket.
Jó eredmény titka
A jó eredmény titka mindig a talaj előkészítése. Én először mindig megtisztítom a területet a gyomoktól, a lehullott levelektől és az apró kövektől, majd egy kicsit fellazítom a földet, hogy levegős legyen. Ha szükséges, gyomirtót is használok, de mindig legalább két héttel a vetés előtt, hogy ne maradjon belőle maradék a talajban. Ezután jöhet egy kevés komposzt vagy őszi gyeptrágya, amitől a föld tápanyagdús és morzsalékos lesz.
A cikk folytatásáért a reklám alatt kattints a tovább gombra!
Amikor a talaj készen áll, jöhet a fűmag. Kisebb területen kézzel is el lehet szórni, de nagyobb kertben jobb, ha vetőszórót használunk, így egyenletesebb lesz a végeredmény. A magokat egy gereblyével finoman a földbe simítom, majd takarok rájuk egy nagyon vékony réteget, hogy ne vigyék el a madarak, és ne száradjanak ki. Ezután mindig alaposan megöntözöm, de csak annyira, hogy nedves maradjon a talaj felszíne, ne tocsogjon a vízben. Az első hetekben naponta többször is öntözni kell, később fokozatosan lehet ritkítani. A cél az, hogy a föld mindig enyhén nyirkos legyen, de soha ne túl vizes, mert az a friss magokat tönkreteheti.
A fű magasságát sem érdemes rögtön lenyírni. Addig kell várni, amíg eléri a nyolc-tíz centimétert, különben megsérülhet. A tél előtt hagyom egy kicsit hosszabbra, mert ez védi a hidegtől, és tavasszal gyorsabban indul újra a növekedés. Ősszel kétszer szoktam trágyázni: egyszer közvetlenül a vetés után, majd november környékén még egyszer, hogy a gyökerek elég erősek legyenek a télre. Fontos, hogy ne vigyük túlzásba a trágyázást, mert a túl sok tápanyag éppúgy árthat, mint a túl kevés.
Ha már van gyep a kertben, de itt-ott kopott, elég csak felülvetni. Ilyenkor először lenyírom rövidre a füvet, fellazítom a talajt a kopott részeken, majd elszórom a magot. A felülvetés ugyanolyan gondoskodást igényel, mint az új füvesítés, de a végeredmény egységes, friss, zöld gyep lesz, ami tavasszal megújulva fogad.
A legfontosabb, amit az évek alatt megtanultam: a türelem és a rendszeresség. Az őszi füvesítés nem nehéz, csak odafigyelést igényel. Ha időben kezded, és betartod az alapokat, akkor tavaszra gyönyörű, egészséges pázsit lesz a jutalmad – és nem kell irigykedve nézni a szomszéd fűjét.
Ez is érdekelhet:
Az eredeti német retro szalvétagombóc, nagymamám receptje alapján
Ezt a krumplis pogácsa receptet eddig mindenki elkérte tőlem