A húsgombóc, amitől mindenki mosolyog
A darált hús egy tálba kerül, jön hozzá az apróra vágott hagyma, egy gerezd fokhagyma, a tojás és a zsemlemorzsa. Só, bors, egy kevés oregánó vagy bazsalikom, majd az egész alaposan összedolgozva. Nem kell túlbonyolítani, a lényeg, hogy jól formázható, puha masszát kapjunk.
A gombócok nem túl nagyok, inkább falatnyiak. Forró serpenyőben, kevés olajon körbepirulnak, éppen csak annyira, hogy kérget kapjanak. Nem kell teljesen átsütni őket, a szószban úgyis befejezik a dolgukat.
A szósz, ami összefog mindent
Ugyanabban a serpenyőben készül a szósz, ahol a húsgombócok pirultak. Egy kevés hagyma, fokhagyma, majd mehet rá a paradicsompüré vagy a passzírozott paradicsom. Egy csipet cukor segít kisimítani a savasságot, a bazsalikom pedig megadja azt az ismerős, olaszos hangulatot.
Amikor a szósz már rotyog, visszakerülnek bele a húsgombócok. Alacsony lángon együtt főnek tovább, amíg a gombócok teljesen átpuhulnak, a szósz pedig sűrű és illatos lesz. Ez az a pont, amikor a konyhában már mindenki tudja, mi készül.
Tálalás, ahogy a gyerekek szeretik
Frissen főtt tésztával kerül az asztalra, bőségesen meglocsolva szósszal, húsgombóccal nem spórolva. Reszelt sajt jöhet a tetejére, ha valaki kéri, de sokszor anélkül is pillanatok alatt eltűnik.
Ez az az étel, ami után nincs vita az asztalnál. Csak kanalazás van, szószos szájak, és az a mondat, amit minden szülő szeret hallani: anya, ez nagyon finom volt. Ilyenkor pedig már senkit nem érdekel, hogy klasszikus vagy sem, mert pontosan azt tudja, amit kell.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen
