7. A kerékpározás a szabadban és az életerő
Bár a címben azt mondtam, nem a szobabicikli a megváltás, a valódi kerékpározás a friss levegőn, a változó terepviszonyok között már egészen más tészta, mert itt az egyensúlyérzéked is folyamatosan dolgozik. A tekerés az egyik legjobb módja a combizmok megerősítésének, ami közvetlenül védi a térdízületet, miközben a táj látványa eltereli a figyelmet a fizikai erőfeszítésről. Ma már az elektromos rásegítésű biciklik korában nincs kifogás a dombokra sem, hiszen bármikor kérhetsz egy kis segítséget a motortól, ha túl meredek lenne az út felfelé.
Ez a mozgásforma szabadságot ad, hiszen messzebbre juthatsz el, mint gyalog, felfedezhetsz új környékeket, és közben a keringési rendszered is hálásan duruzsol a ritmikus terheléstől. Szerintem a biciklizés visszahozza azt a gyermeki örömöt, amit a száguldás és a szél suhogása ad, ami hatvan felett talán még fontosabb a mentális egészségünk megőrzéséhez. Vigyázzunk azonban a biztonságra, a bukósisak nem ciki, hanem alapfelszerelés, mert a reflexeink talán már nem olyan élesek, de a kalandvágyunk még a régi maradhat.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
