Így készül, ha szeretnéd, hogy az élesztőnek legyen ideje dolgozni
Először az élesztőt felfuttatják a langyos tejben, ehhez kerül egy teáskanál cukor is. Ez az a pont, amikor a konyhában egyszer csak megjelenik az a jól ismert, kelt tésztás illat, és már sejthető, hogy nem a szokásos palacsinta lesz belőle.
Közben a tojásokat egy tálba ütjük, hozzáadjuk az élesztős tejet, a vizet és a vaníliás cukrot, majd elkezdjük belekeverni a lisztet. Folyamatos keverés mellett szépen felveszi az állagát, és könnyen csomómentesre dolgozható, akár kézi habverővel is. A végén mehet bele egy csipet só és az olaj, ettől rugalmasabb lesz a tészta, és sütés közben is hálásabban viselkedik.
A masszát érdemes 10–15 percig pihentetni. Nem kell túlgondolni, ennyi idő alatt az élesztő már érezhetően tesz hozzá a tésztához. Pihentetés után egy gyors átkeverés jön, és indulhat a sütés.
Sütés közben derül ki, miért szeretik sokan ezt a változatot
A palacsintasütőt elég vékonyan kikenni olajjal, például ecsettel, aztán jöhet egy csapott merőkanálnyi tészta. Sütés közben feltűnhet, hogy a palacsinta kicsit puhább, levegősebb szerkezetű lesz, és az illata is más. Van benne valami otthonos, ami a klasszikus tésztánál kevésbé jön elő.
A végeredmény jól kenhető, jól tölthető, és ha valaki szereti a vastagabb, lágyabb palacsintát, könnyen rákap. Nem kötelező lecserélni rá a megszokott receptet, de néha pont jólesik egy olyan verzió, ami kicsit kilóg a rutinból, mégis ismerős ízeket hoz.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen
