A kötelező korhatár eltűnik, és mindenki maga döntheti el, milyen élethelyzetben szeretne nyugdíjba vonulni. A rendszer jóval rugalmasabbá válik, de komoly felkészülést is igényel.
2026. január 1-jével teljesen új szemlélet vezeti be a nyugdíjba vonulást. A fix, 65 éves korhatár megszűnik, ami azt jelenti, hogy a jövőben minden dolgozó saját élethelyzete alapján dönthet arról, mikor kéri a nyugdíját. Az egészségi állapot, a pénzügyi helyzet és a szolgálati idő továbbra is kulcsfontosságú tényezők lesznek, de az egyéni döntés szabadsága nagyobb szerepet kap. Az Economx szerint ez a változás egy új, rugalmasabb nyugdíjmodell része.
Kiket érint a változás?
Az átállás először az 1961-ben születetteket érinti, ők már az új szabályok alapján kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat. A jogosultsági feltételek ugyanakkor nem tűnnek el. Teljes ellátás továbbra is legalább 20 év szolgálati idő után jár, 15 év munkaviszony esetén pedig résznyugdíj igényelhető, ha a kérelmező elérte a 65 éves kort.
A nők esetében megmarad a 40 éves szolgálati időhöz kötött kedvezmény, amelyben a gyermekneveléssel töltött évek is szerepet kapnak.
A kozbeszed.hu beszámolója szerint azért szűnik meg a korábbi, „merev” korhatár, mert az 1957 után születettek várhatóan jobb egészségi állapotban érik el az időskort, és tovább maradhatnak aktívak. A távmunkában és részmunkaidőben dolgozók száma is jelentősen nőtt, ami lehetővé teszi, hogy sokan a 65. életév felett is vállaljanak munkát anélkül, hogy teljes állásban maradnának.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Fel kell készíteni az időseket
A kozbeszed.hu azt is hangsúlyozza, hogy a biztosítóknak már most fel kell készíteniük az 50–60 év közötti korosztályt az új rendszerre. Érdemes időben ellenőrizni a szolgálati időt, átgondolni a megtakarítási lehetőségeket és pénzügyi szakértővel áttekinteni az elérhető nyugdíj-előtakarékossági formákat.
A rugalmas nyugdíjrendszer előnyei és kihívásai emberi szemmel:
- Több munka, magasabb nyugdíj:
Aki szeretne és tud is tovább dolgozni, az nemcsak aktív marad, hanem a magasabb járulékok miatt később nagyobb nyugdíjra is számíthat. - Aktív élet, jobb életminőség:
A munka sokak számára nemcsak megélhetés, hanem közösség, cél és napi rutin is. Ha valaki tovább marad a munka világában, az segíthet abban, hogy fizikailag és mentálisan is fittebb maradjon. - Új kihívások a munkáltatóknak:
A cégeknek egyre többféle rugalmas megoldást kell kínálniuk – például részmunkaidőt, távmunkát vagy projektalapú feladatokat –, hogy az idősebb munkavállalók is megtalálják a számukra ideális formát. - Tudatos tervezés a dolgozók részéről:
Az egyéneknek is fontos előre gondolkodni: hogyan szeretnének dolgozni idősebb korban, milyen egészségi állapotban vannak, és milyen pénzügyi biztonságot tartanak reálisnak. - Nem mindenkinek egyszerű:
Vannak, akik egészségi okokból vagy alacsony jövedelmük miatt nehezebben tudnak élni a rendszer adta rugalmassággal. Ők külön támogatást és megértést igényelnek a társadalom és a munkáltatók részéről is.
A rendszer átalakítása a biztosítók és a munkaerőpiac oldaláról is alkalmazkodást igényel. A cél az, hogy a nyugdíjba vonulás jobban igazodjon az egyéni igényekhez.
Ajánló: Változás jön a vízdíjak számlázásában 2026. január 1-től
2026-ban több további módosítás is életbe lép. Az özvegyi nyugdíjnál a különélő házastársak is jogosulttá válnak az ellátásra, nemcsak azok, akik együtt éltek. Új valorizációs szabályok is érkeznek, amelyek 2027-től magasabb nyugdíjat eredményezhetnek. Emellett januártól biztosítási jogviszony fenntartása mellett is igényelhető lesz az öregségi nyugdíj, vagyis munkaviszony mellett is megkezdhető a nyugdíjas időszak – írja a nyugdijtudakozo.hu.
Forrás: economx.hu