Mindenki imádja, pedig veszélyes: az aranyvessző rejtett fenyegetése
A csábítóan és gyönyörűen tündöklő sárga virágú aranyvessző nem csak szemet gyönyörködtető, hanem számos gyógyhatásairól is ismert növény, hiszen a felfázás és a húgyúti problémák kezelésekor szokták használni ezt a növényt. Ám ez a csodaszép növény hazánkban komoly ökológiai fenyegetést jelent, hiszen egy nagyon agresszív behatolóként hódítja meg a területeket. De vajon milyen áron terjed az aranyvessző, és miért jelent kis hazánkra nézve ekkora problémát?
Cikkajánló: Ezt kell tenned most márciusban a leanderrel, hogy később virágoktól roskadozzon
Az aranyvessző, egy Észak-Amerikából származó növény, ami az emberi tevékenység következtében vált egy igazán invazív fajjá hazánkban. Két fajája létezik az egyik, a magas aranyvessző, míg a másik a kanadai aranyvessző. Ez a növény különösen agresszíven megkezdte a terjedést, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat a megszokott élőhelyükről, ezzel jelentősen csökkentve a biodiverzitást. Ez a növény 60–100 cm magasra növő, felálló, lágy szárú, gyökértörzses növény.Az alsó részén tojásdadok,a levelei míg a felső részén keskenyebbek, és lándzsás alakúak. A gyengén aromás illatú, 0,5–1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában nőnek, júniustól egészen szeptemberig folyamatosan virágzik.
A cikk folytatásáért a reklám alatt kattints a tovább gombra!
Hogyan szoríthatjuk vissza, az aranyvessző következtében beálló pusztítást?
Az aranyvessző terjedését leginkább a modern tájhasználati formák létjogosultsága segíti elő, hiszen nincs vagy csak csekély mértékben fordul elő a legeltetés és a kaszálás . Az invazív fajok , tehát ennek következményeképpen hihetetlenül gyorsan elszaporodnak, kiszorítva az őshonos növényzetet, ami az élővilág sokszínűségének csökkenéséhez, vagy akár néhány faj pusztulásához is vezethet.
A megoldás ennek a terjedésnek a megállítására a hagyományos tájhasználati módszerek, mint a legeltetés és kaszálás újraélesztése adna esélyt, valamint a célzott irtások megkezdése. Kertjeinkben is őshonos növényeket ültetve járulhatunk hozzá a helyi biodiverzitás megőrzéséhez.
Az aranyvessző ilyen jellegű negatív példája rávilágít arra, hogy a természetes egyensúly megzavarása és felborítása igen komoly következményekkel járhat. A gyönyörű virágok mögött rejlő ökológiai veszélyekre odafigyelve óvhatjuk meg a leginkább hazánk természeti kincseit.
Ez is érdekes lehet: Ezt márciusban kell megcsinálni: Hatalmasra nő és harsogóan ropogós lesz az uborka, ha erre figyelsz