Egyes neves kutatóintézetek tökéletesen egyetértenek abban, hogy a mozgás az egyik leghatékonyabb módja mind a mentális, s mind a fizikális az egészség megőrzésének. Sokat beszélünk a napi lépésszámról, de úgy tűnik, hogy valójában nemcsak az számít, hogy mennyit sétálunk, hanem az is, hogy milyen hosszan, megszakítás nélkül tesszük-e ezt meg.
Egy friss ausztrál–spanyol kutatás szerint nem elég „összegyűjteni” a lépéseket apró részletekben a folyamatos mozgás különösen fontos lehet a szervezet számára.
Az Annals of Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok, akik legalább 10–15 percet sétálnak egyhuzamban, nagyobb egészségügyi előnyöket élveznek, mint azok, akik a mozgást sok, 5 percnél rövidebb szakaszra bontják.
A kutatók 33 560, 40 és 79 év közötti felnőtt adatait elemezték. A résztvevők átlagosan kevesebb mint 8 000 lépést tettek meg naponta, a legtöbben 5 000 alatt maradtak, és a vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett szív- vagy daganatos betegségben.
Azoknál, akik hosszabb, folyamatos sétákat iktattak be, a nyolcéves megfigyelési időszak alatt jelentősen alacsonyabb volt a halálozás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek – például a szívinfarktus vagy a stroke – kialakulásának kockázata.
Érdemes elolvasni: 5 csillagjegyhez személyesen kopogtat a szerencsemanó most hétvégén, te köztük vagy?
A számok önmagukért beszélnek: akik naponta legalább 10–15 percet sétáltak megszakítás nélkül, körülbelül 4 százalékos kockázattal néztek szembe szívinfarktus vagy stroke tekintetében. Azoknál viszont, akik csak körülbelül 5 perces szakaszokban mozogtak, ez az arány 13 százalékra emelkedett.
A különbség leginkább a legkevésbé aktív csoportban volt látványos azoknál, akik napi átlagban 5 000 lépésnél is kevesebbet tettek meg. Ebben a körben a szív- és érrendszeri betegségek kockázata gyakorlatilag felére csökkent, amikor a séta időtartama 5 percről 15 percre nőtt.
A tanulmány társszerzője, Matthew Ahmadi kiemelte: már napi egy-két, 10–15 perces séta is érezhető előnyt jelenthet azok számára, akik egyébként keveset mozognak.
Erős összefüggés, de nem végleges bizonyíték
A vezető szerző, Borja del Pozo Cruz, a Madridi Európai Egyetem kutatója hangsúlyozta: az eredmények világos kapcsolatot mutatnak, de nem bizonyítják egyértelműen az ok-okozati összefüggést. Elképzelhető például, hogy a hosszabb ideig sétáló résztvevők eleve jobb egészségi állapotban voltak.
Robert Gerszten kardiológus (Beth Israel Deaconess Medical Center) szerint a szervezetnek időre és ritmusra van szüksége ahhoz, hogy a mozgás valódi előnyeit maximálisan kihasználhassa.
Josef Niebauer sportorvos, a salzburgi egyetemi klinika munkatársa emlékeztetett a WHO ajánlására is: hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás javasolt, például tempós séta vagy kerékpározás 16–20 km/órás sebességgel.
A lényeg tehát nemcsak az, hogy mozogjunk, hanem az is, hogy néha adjunk magunknak egy hosszabb, egybefüggő sétát. A testünk láthatóan meghálálja.