Csak a legélesebb szeműek veszik észre a hatodik embert
Az optikai csalódások és képrejtvények azért működnek ilyen jól, mert ugyanarra a reflexre építenek. Ránézünk egy jelenetre, értelmezzük, és már mondanánk is a választ. Aztán kiderül, hogy pont az első benyomás volt a csapda.
Ez a galériás feladvány is ilyen. Az ember egy kiállítótérben jár, sok alakot lát, és közben elfelejti, hogy nem minden számít annak, aminek elsőre tűnik. Itt nem az számít, milyen gyorsan számolsz, hanem hogy mennyire választod külön a valóságot a díszlettől.
Miért tűnik egyszerűnek a feladat?
A képen egy galéria belseje látszik, és első pillantásra tényleg sok a szereplő. A teremben emberek állnak, a falon pedig olyan képek sorakoznak, amelyeken szintén emberalakok vannak. A szem könnyen összead mindent, amit figurának lát, és máris kijön egy magas szám.
A trükk éppen az, hogy a jelenet vizuálisan zsúfolt. Aki gyorsan halad, automatikusan beleszámolja a festményeken szereplő alakokat is, sőt akár még a szobrot is. Ettől a feladvány olyan, mintha egy egyszerű összeadás lenne, pedig valójában szelektálni kell.
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
