Egy 2015 óta hatályos szabályozás lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy egyedi települési adókat vessenek ki olyan adótárgyakra, amelyeket nem terhel központi adó. Balatonfőkajáron 2025-től vezették be a kerítésadót, míg Zsombón már most is létezik a magas építmények adója – írta a 168 óra.
Ezen a helyen vezették be a kerítésadót
Balatonfőkajár önkormányzata úgy döntött, él a lehetőséggel, és 2025. január 1-jétől bevezeti a kerítésadót. A rendelet szerint minden épített kerítés – tehát az élő sövényen kívüli megoldások – után évente 1000 forintot kell fizetni folyóméterenként. A döntés viszonylag zökkenőmentesen ment át, részben azért is, mert a helyiek tudják: a befolyó adó teljes egészében a település kasszáját erősíti.
Hol, mely településeken kell tartani ilyen típusú adók bevezetésétől?
A helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása új mozgásteret adott az önkormányzatoknak: lehetővé tette számukra, hogy saját, helyi sajátosságokra szabott adónemeket állapítsanak meg, amennyiben azok nem ütköznek országos jogszabályba és nem fednek le központilag adóztatott területeket.
Ennek eredményeként újszerű helyi adók születtek, mint például a kerítésadó vagy a magas építmények után fizetendő adó.
Ajánló: Népszerű édességet hívtak vissza a boltokból – tilos enni belőle!
Balatonfőkajáron bevezették a kerítésadót
Az így befolyó összegeket az önkormányzat saját feladatainak finanszírozására fordíthatja – legyen szó közszolgáltatások működtetéséről, karbantartásról vagy fejlesztésekről. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testületnek évente tájékoztatnia kell a lakosságot a költségvetési beszámoló keretében.
Kinek kell fizetni a kerítésadót? Közös kerítés esetén ki fizeti az adót?
Érdekes része a balatonfőkajári szabályozásnak a közös kerítések adóztatása.
A helyi rendelet kimondja, hogy minden épített kerítés adóköteles: legyen az utcafronti, oldalsó vagy hátsó. A közös kerítések esetén ugyan továbbra is a szomszédjogi szabályok határozzák meg a használatot és a fenntartást, az adót viszont mindenkinek külön kell megfizetnie a saját telekrészének megfelelő hossz után.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha két telek között például egy 10 méteres kerítés áll, akkor mindkét tulajdonos külön fizeti utána az évi 10 000 forintot – mivel az a kerítés mindkét ingatlanhoz hozzátartozik.
Zsombón ezzel szemben teljesen más típusú helyi adó működik. Ott a magas építményekre vetettek ki fix éves adót, amelynek összege az építmény magasságától függ. Egy 30 méteres létesítmény után nagyjából 1,25 millió forintot, egy 80 méternél magasabb esetében pedig körülbelül 2,75 milliót kell évente fizetni.
Fontos, hogy ez a szabályozás nem vonatkozik lakóházakra. A zsombói adó kizárólag azokra az ipari vagy infrastrukturális építményekre érvényes, amelyek feltűnően magasak – például mobilátjátszó tornyokra vagy rádió- és tévéadók antennáira.
Forrás: ProfitLine
