Elfelejtheted a kenyeret: így készül a kovászos uborka
A kovászos uborka sokaknak egyet jelent a nyárral. Az üveg az ablakban, a nap melege, a jellegzetes illat a konyhában mind ismerős kép azoknak, akik valaha készítettek már ilyet otthon. A legtöbben a klasszikus, kenyérrel készült változatra esküsznek, hiszen ezt láttuk a szüleinktől, nagyszüleinktől is.
Az utóbbi években azonban egyre többen kísérleteznek más megoldásokkal. Részben azért, mert valaki gluténmentesen étkezik, máskor egyszerűen csak nincs otthon kenyér. Ilyenkor jön jól, ha tudjuk, hogy a jól ismert módszer nem az egyetlen út.
Mi szerepe van egyáltalán a kenyérnek?
A kenyér jelenléte a kovászolásnál nem véletlen, de nem is pótolhatatlan. A folyamat lényege a tejsavas erjedés, amely során a természetesen jelen lévő baktériumok elkezdik lebontani a zöldségben található anyagokat. Ehhez viszont szükségük van egy kis „üzemanyagra”.
A kenyér ezt biztosítja, hiszen cukrokat és keményítőt tartalmaz, amelyek táplálják ezeket a mikroorganizmusokat. Emiatt gyorsabban indul be az erjedés, és kiszámíthatóbb lesz az eredmény. Ugyanakkor hasonló hatást más alapanyagokkal is el lehet érni.
Aki próbált már kovászos uborkát készíteni, az tudja, hogy sok apró tényezőn múlik a végeredmény. A hőmérséklet, a só mennyisége vagy az alapanyagok minősége mind számít. A kenyér csak egy ezek közül.
Kovász, ha van otthon
Azok számára, akik rendszeresen sütnek kenyeret, kézenfekvő megoldás a kovász használata. Egy kanálnyi aktív kovász ugyanazt a feladatot látja el, mint a kenyér, csak koncentráltabb formában.
Fontos, hogy valóban aktív legyen, vagyis ne a hűtőben pihenő, „elfáradt” változat kerüljön az üvegbe. A túl meleg felöntőlé viszont árthat neki, ezért érdemes megvárni, amíg a sós víz langyosra hűl. Ha minden jól alakul, az uborka hamar beindul, és az íze is kicsit karakteresebb lehet.
Ez a módszer sokak szerint közelebb áll a hagyományos ízhez, mint gondolnánk, miközben teljesen elhagyja a kenyeret.
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
