Hivatalos! Jön a kerítésadó, minden méter kerítés után
Melyik településeken kell tartani ennek az adónak a bevezetésétől?
A helyi adókról szóló törvény értelmében, most a 2015-ös törvény módosítása új lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak. Ugyanis a jogszabály bevezetésével lehetővé tette számukra, hogy saját, helyi sajátosságokra szabott adónemeket állapítsanak meg, amennyiben azok nem ütköznek országos jogszabályba és nem fednek le központilag már megadóztatott területeket.
Ennek eredményeként olyan új helyi adók kerülhetnek bele ebbe, mint mondjuk a kerítésadó vagy a magas építmények után befizetendő adók.
Balatonfőkajár önkormányzata már 2025. január 1-jétől bevezette ezt a kerítésadót, amely szerint minden épített, nem élő növényzetből álló kerítés után minden évben 1000 forint adót kell befizetni az önkormányzat részére, folyóméterenként. Ebben az új adózási törvényben a döntést különösebb vita nélkül fogadták el, amiben szerepet játszhatott az is, hogy a helyi adókból befolyó bevétel teljes egészében a település költségvetését gyarapítja.
Ez is érdekelhet: Kiderült az igazság az omega-3-ról – ennek sokan nem fognak örülni
Az ebből az új adóból befolyó összegeket az önkormányzat saját feladatainak finanszírozására fordíthatja, így a közszolgáltatások működtetését, karbantartását, vagy fejlesztéseket támogatnak. Az így beszedett bevételek felhasználásáról a képviselő-testületnek, minden évben tájékoztatnia kell a lakosságot, egy mindenre kiterjedő költségvetési beszámoló keretében.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
Közös kerítés esetében, ki fizeti meg az adót?
Külön kihívást jelent ebben a törvényben a közös kerítések adóztatása. A balatonfőkajári rendeletben az áll, hogy minden ingatlanon található épített kerítés adóköteles, beleértve az utcafronti, oldalsó és hátsó határoló kerítéseket is. A közös határkerítések esetében a szomszédjogi szabályok érvényesek a használat és fenntartás vonatkozásában, ugyanakkor az adózási kötelezettség minden tulajdonost külön érint, ezért ennek értelmében mindenkinek a saját telekrészéhez tartozó határhossz után kell fizetnie.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha két szomszéd között 10 méter hosszú közös kerítés áll, akkor mindkét félnek meg kell fizetnie a 10 000 forintos éves adót, mivel az adott kerítés mindkét ingatlan adóalapját képezi.
Zsombón egy másik típusú települési adót vetettek ki a lakosságra, itt a magas építmények után befizetendő adót szavazták meg. Ez az adó fix éves összeget jelent, és nem meglepő, hogy az építmény magassága határozza meg ennek az adnak a mértékét. Egy 30 méteres létesítmény után körülbelül 1,25 millió forintot, míg egy 80 méternél magasabb építmény esetén 2,75 millió forintot kell évente befizetni a helyi önkormányzatnak.
Fontos azonban kiemelni, hogy ez az adónem egyáltalán nem érinti a lakóházakat a településen. A zsombói szabályozás kizárólag azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális építményekre vonatkozik, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből – például mobilátjátszó tornyokra, illetve rádió- és televízióadók antenna rendszereire vonatkozik csak.
Ajánló: Az orvosok szerint ez a 8 étel csendben tönkreteszi a szívedet!