Közös kerítés esetében, ki fizeti meg az adót?
Külön kihívást jelent ebben a törvényben a közös kerítések adóztatása. A balatonfőkajári rendeletben az áll, hogy minden ingatlanon található épített kerítés adóköteles, beleértve az utcafronti, oldalsó és hátsó határoló kerítéseket is. A közös határkerítések esetében a szomszédjogi szabályok érvényesek a használat és fenntartás vonatkozásában, ugyanakkor az adózási kötelezettség minden tulajdonost külön érint, ezért ennek értelmében mindenkinek a saját telekrészéhez tartozó határhossz után kell fizetnie.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha két szomszéd között 10 méter hosszú közös kerítés áll, akkor mindkét félnek meg kell fizetnie a 10 000 forintos éves adót, mivel az adott kerítés mindkét ingatlan adóalapját képezi.
Zsombón egy másik típusú települési adót vetettek ki a lakosságra, itt a magas építmények után befizetendő adót szavazták meg. Ez az adó fix éves összeget jelent, és nem meglepő, hogy az építmény magassága határozza meg ennek az adnak a mértékét. Egy 30 méteres létesítmény után körülbelül 1,25 millió forintot, míg egy 80 méternél magasabb építmény esetén 2,75 millió forintot kell évente befizetni a helyi önkormányzatnak.
Fontos azonban kiemelni, hogy ez az adónem egyáltalán nem érinti a lakóházakat a településen. A zsombói szabályozás kizárólag azokra a különálló ipari vagy infrastrukturális építményekre vonatkozik, amelyek jelentősen kiemelkednek környezetükből – például mobilátjátszó tornyokra, illetve rádió- és televízióadók antenna rendszereire vonatkozik csak.
Ajánló: Az orvosok szerint ez a 8 étel csendben tönkreteszi a szívedet!
