A kelesztés türelme
A lisztet először érdemes a sóval elkeverni, majd a langyos vízben feloldott élesztőt hozzáadni a zsiradékkal együtt. A dagasztás nem tart sokáig, de fontos, hogy a tészta sima és rugalmas legyen. Ez az a pont, ahol érezni lehet, hogy összeállt.
A meleg környezet segíti a kelesztést. Sok háztartásban bevett szokás volt, hogy enyhén felmelegített, majd kikapcsolt sütőbe tették a letakart tésztát. Nem tudományos trükk, inkább bevált gyakorlat, ami egyenletesen segíti a megemelkedést.
Amikor a tészta láthatóan megnő, átgyúrjuk, formázzuk, majd újra pihenni hagyjuk. A második kelesztés adja meg a kenyér végső szerkezetét. Ettől lesz igazán levegős a belseje.
A sütés, ami mindent eldönt
A megfelelően előmelegített sütő kulcsfontosságú. A magas hőmérséklet az elején segít abban, hogy kialakuljon az a ropogós kéreg, amit sokan keresnek. A sütési idő alatt a konyhát lassan betölti az ismerős illat, ami gyerekkori emlékeket is felidézhet.
A kész kenyeret érdemes rácson hűteni, hogy az alja se maradjon nedves. Amikor megszólal a kés a ropogós héjon, és láthatóvá válik a puha, meleg belső, az mindig külön pillanat.
A házi kenyér nem csupán étel. Van benne valami megnyugtató. Egy szelet vajjal, egy csésze tea vagy egy tál leves mellett egészen más hangulatot ad az asztalnak. Talán ezért térünk vissza újra és újra ezekhez a régi receptekhez.
Ajánló: Nagymamám fahéjas csigája verhetetlen: most elárulta a titkát
