Hálóingek
A hálóingeket rendszeresen mosták és minél több hálóinge volt egy hölgynek, annál kelendőbbnek számított a férfiak körében, mert ezzel garantáltan higiénikusabb volt. Ezekbe a hálóingekbe a hónaljuknál betékeket varrtak bele, amik felszívták az izzadtságot. Ezeket ha szagosok voltak, levágták a ruhákról, kimosták, majd visszavarrták. Akkoriban bugyijuk nem volt, ehelyett alsónadrágokat vagy alsószoknyákat hordtak, amiket egyszerűen levettek ha már szagosak voltak.
Ahogy az öltözködés, a vécézés sem ment az úri hölgyeknek egyedül, mindenképpen a szolgálók segítségére volt szükségük, akik segítettek felemelni a ruháikat és egy speciális ágytálszerűséget tartottak alájuk, amíg a hölgyek guggolva elvégezték a dolgukat. Éjszakára speciális vázákat használtak, amik hasonlítottak a mai gyerekbilikre. Idővel kitalálták a székbe helyezhető bilit, ami már kényelmesebb megoldás volt és elég volt hátul felhúzni a ruhát és rá is ülhettek elvégezni a dolgukat.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
