Nem kell órákig hajtogatni: ez a krémes mégis olyan, mint régen
Kevés olyan sütemény van, amely ennyire erősen kötődik az emlékekhez. A krémes sok családban nemcsak egy desszert volt, hanem ünnepekhez is kapcsolódott. Egy jó recepttel bármikor elkészíthető.
Sokan emlékeznek arra a változatra, amit nagymama készített. A leveles tészta illata, a nem túl édes, mégis krémes töltelék, és az a bizonyos állag, ami másnapra lesz igazán jó. Ma már kevesen állnak neki hájat hajtogatni, de léteznek egyszerűbb megoldások, amelyek meglepően közel visznek az eredeti élményhez.
Amikor egy sütemény emléket is jelent
A krémes nem tartozik a mindennapi desszertek közé. Inkább ünnepekhez, vasárnapokhoz kötődik, amikor volt idő kivárni, hogy a lapok megsüljenek, a krém kihűljön, és minden összeérjen.
A régi receptek gyakran nem pontos mennyiségekkel dolgoztak. Inkább érzésből készültek, és minden családban egy kicsit más lett a végeredmény. Ez a változat is ilyen emlékeket idéz, még ha egyszerűbb technikával készül is.
A mai konyhák tempójához jobban illeszkedik egy gyorsabb verzió. Nem kell lemondani az ízről, csak egy kicsit más úton jutunk el hozzá.
Hozzávalók
A tésztához
• 30 dkg liszt
• 22 dkg vaj vagy margarin
• 2 dl tejföl
• csipet só
A krémhez
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 7 evőkanál cukor
• 4 dl tej vagy fele víz fele tej
• 4 dl habtejszín
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
Elkészítés
A tésztához a lisztet és a sót érdemes először összekeverni, majd a hideg vajat gyors mozdulatokkal elmorzsolni benne. A tejföl hozzáadásával egy lágy, könnyen kezelhető tésztát kapunk. Nem szükséges sokáig gyúrni, elég, ha összeáll. Rövid pihentetés után könnyebb lesz dolgozni vele.
Közben elkészül a krém alapja. A pudingport és a cukrot a folyadékkal csomómentesre kell keverni, majd sűrűre főzni. A kihűlés közben érdemes időnként átkeverni, így sima marad az állaga. Amikor már nem meleg, a tejszín hozzáadásával könnyű, habos krémet kapunk.
A tésztát három részre osztva, sütőpapíron érdemes kinyújtani. A lapok viszonylag gyorsan megsülnek, és az sem gond, ha kissé felhólyagosodnak. Ez a krémes egyik sajátossága, amit sokan kifejezetten szeretnek.
Az összeállításnál a rétegezés a kulcs. Az első lapra kerül a krém fele, majd a második lap, végül a maradék krém. A felső lapot sokan előre felszeletelik, mert így később könnyebb adagolni anélkül, hogy a töltelék kinyomódna.
Néhány óra pihentetés után már szépen szeletelhető, de a tapasztalatok szerint másnapra lesz igazán jó. A krém összeér, a tészta pedig éppen annyira puhul meg, amennyire kell.
Miért működik ma is ez a recept?
Az ilyen süteményeknél nem feltétlenül a pontosság számít a leginkább. Inkább az arányok és az állagok találkozása. Ez a változat azért maradt meg sokaknál, mert egyszerűen elkészíthető, mégis hozza azt az ízt, amit sokan gyerekkorból ismernek.
A bolti krémesek gyakran egészen más élményt adnak. Nem feltétlenül rosszabbak, csak kevésbé személyesek. Egy otthon készült változatnál viszont minden apró részlet számít, még az is, hogy mennyire hagyjuk pihenni.
Aki egyszer elkészíti, általában később is visszatér hozzá. Nem feltétlenül ünnepnapokon, inkább akkor, amikor valami ismerős ízre van szükség.
A konyhában ilyenkor sokszor nemcsak egy sütemény készül el, hanem egy hangulat is visszatér egy kicsit.
Ajánló: Milliók érkezhetnek 3 csillagjegyhez, ma este különösen élénk lehet a pénzügyi szerencse