Így lesz igazán szép a piskótád: 3 apró szabály, amitől magas marad és nem esik össze
Kevés bosszantóbb dolog van a konyhában, mint amikor a sütőből kivett piskóta még magas, majd pár perc múlva összeesik. Pedig a piskóta nem bonyolult, inkább kényes. Kicsit olyan, mint egy hangulatember: ha jókor jó bánásmódot kap, meghálálja.
Sokan esküsznek családi receptekre, mások évekig kísérleteznek, mire ráéreznek a titkára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem az alapanyagoknál csúszik el a dolog, hanem a mozdulatoknál. Néhány apró szabály betartásával a piskóta stabil, könnyű és szép tartású marad.
A tojás felverése többet számít, mint gondolnád
A piskóta lelke a tojás. Nem mindegy, hogyan bánunk vele, főleg a felverésnél. A sárgájának idő kell, hogy világosabbá és habosabbá váljon, ez adja meg azt az alapot, amire később a liszt is biztonsággal ráépülhet.
Ha itt kapkodunk, az egész massza instabillá válik. A megfelelően felvert tojás nem látványos trükk, inkább egy csendes előkészítés, amely később a sütőben mutatja meg az erejét.
A liszt keverése nem erő, hanem türelem kérdése
Amikor a liszt a tojáshabhoz kerül, sok piskóta sorsa itt dől el. A hirtelen, gépi keverés pillanatok alatt kiüti azt a levegőt, amit addig olyan gondosan belevittünk a masszába. Ilyenkor lesz a sütemény tömör és lapos.
A lassú, kézi mozdulatok nem véletlenül öröklődtek tovább generációról generációra. A felfelé irányuló keverés nem varázslat, egyszerű fizika. Így marad benne az a levegő, amitől a piskóta könnyű és magas lesz.
A sütőajtó nem kíváncsi vendég
A sütés közbeni nyitogatás szinte mindenkinél reflex. Megnézni, hogy áll, vajon megemelkedett-e már. Csakhogy a piskóta ezt nem szereti. A hirtelen beáramló hideg levegő könnyen megtöri a szerkezetét.
A sütő előmelegítése és az egyenletes hő sokkal fontosabb, mint a pontos percek számolása. A piskóta akkor van kész, amikor a közepe is megszilárdult, ezt pedig legbiztosabban egy egyszerű tűpróba mutatja meg.
Hozzávalók:
- 5 tojás
- 5 evőkanál porcukor
- 1 csipet só
- 5 evőkanál liszt
- fél csomag sütőpor
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Így áll össze lépésről lépésre
A tojásfehérjét egy csipet sóval érdemes felverni. Amikor már kezd tartása lenni, mehet hozzá a porcukor és a sütőpor. Ha a hab kemény, a robotgép sebességét vissza kell venni, és óvatosan hozzá lehet keverni a tojássárgáját.
Ezután már érdemes félretenni a gépet. A liszt kanállal, apránként kerül bele, lassú, óvatos mozdulatokkal. A cél nem a gyorsaság, hanem az, hogy a massza megőrizze a levegősségét.
A kész tésztát egy kivajazott, lisztezett, körülbelül 16 centiméter átmérőjű tortaformába kell önteni. Előmelegített, 170 fokos sütőben, alsó-felső sütéssel érdemes sütni. A légkeverés ilyenkor nem barát, inkább kiszárítja a piskótát.
A sütési idő sütőnként eltérő lehet, ezért a tűpróba a legjobb iránytű. Ha a közepe is száraz, a piskóta elkészült. Kivétel után hagyni kell teljesen kihűlni, és csak ezután kerülhet rá a krém vagy a töltelék.
A piskóta nem szereti a sietséget, de nem is kér sokat. Egy kis figyelmet, néhány tudatos mozdulatot, és máris olyan alapot ad, amire bátran lehet építkezni. Van benne valami megnyugtató, amikor végül szépen, magasan áll a formában, és tudjuk, hogy most tényleg sikerült.
Ajánló: A nagymamám liszt nélkül paníroz: azóta máshogy el sem tudom képzelni a rántott húst