Így lesz a bejglid szép és márványos – Ezzel a módszerrel sose reped szét!
A háziasszonyok már javában tervezik a karácsonyi menüt, amelyből a bejgli biztos nem hiányozhat. A klasszikus diós vagy mákos mellett napjainkban már egyre gyakrabban gesztenyés és gyümölcsös töltelékkel is készítik. Bár hungarikumként gondolunk a bejglire, eredete azonban nem ennyire egyértelmű, sok körülötte a bizonytalanság. A feljegyzések szerint a XIX. században került a magyarok asztalára. Sokan sziléziai származása mellett érvelnek, ahonnan német, bajor, osztrák közvetítéssel került Magyarországra. Előbb patkó formájúra hajtogatták, és ennek az elnevezése a beugen, azaz meghajlítani volt, s ebből eredeztetik a magyar megnevezését is.
Mindenesetre a XIX. századi szakácskönyvekben már a bejgli néven szerepel. Lassan meghódította a világot, és közben nemcsak a formája, de az összetétele is változott. Ám arra mindig ügyeltek, hogy a tészta külső része szép sima, vagy enyhén repedezett legyen, a belseje pedig omlós. Ez viszont nem mindig sikerült még a tapasztalt szakácsnéknak sem.
A cikk folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!























