Mindenki ezt a máglyarakást kéri újra és újra
A máglyarakás sokaknak ismerős lehet a gyerekkorából. Egy egyszerű recept, ami mindig hatalmas sikert arat. Készítsd el te is a családodnak.
Sokaknál ez a desszert nem ünnepi fogásként indult, hanem praktikus megoldásként. Amikor maradt néhány szikkadt kifli, valaki mindig tudta, hogyan lehet belőle valami igazán finomat készíteni. Az illata pedig szinte azonnal betöltötte a lakást, és már akkor tudni lehetett, hogy nem marad belőle másnapra.
Egy klasszikus süti, ami mindig működik
A máglyarakás egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel különleges hozzávalókat. Olyan alapanyagokból áll, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatók. Ettől lesz annyira szerethető, mert nem kell hozzá külön bevásárlás vagy hosszú előkészület.
Az almás töltelék és a tejben áztatott kifli együtt adja meg azt a puha, szaftos állagot, amitől igazán jó lesz. A tetején lévő tojáshab pedig könnyedséget visz az egészbe, így nem lesz nehéz desszert, inkább egy kiegyensúlyozott, otthonos sütemény.
Hozzávalók
- 6 db alma
- 9 db kifli
- 2 evőkanál zsemlemorzsa
- 8–10 evőkanál baracklekvár
- 10 dkg darált dió
- 25 dkg porcukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 5 db tojás
- Fahéj ízlés szerint
- 1 liter tej
- 10 dkg vaj vagy margarin
- 1 evőkanál vaj vagy margarin a pároláshoz
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
Elkészítés
Az almát meghámozzuk, lereszeljük, majd kevés vajon fahéjjal és vaníliás cukorral röviden megpároljuk. A kifliket felkarikázzuk, és a felmelegített tej egy részével meglocsoljuk, hogy jól megszívják magukat.
A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, a vajjal és a vaníliás cukorral, majd hozzáöntjük a tej másik felét. Egy kivajazott, zsemlemorzsával megszórt tepsibe rétegezzük a kiflit, az almát és a diót, majd a tetejére kerül a maradék kifli és a lekvár.
180 fokos sütőben körülbelül fél óráig sütjük. Közben a tojásfehérjét kemény habbá verjük, a végén cukorral és kevés lekvárral ízesítjük. A félig megsült sütemény tetejére simítjuk, majd visszatesszük a sütőbe, amíg a hab aranyszínt kap.
Az a fajta süti, amihez mindig visszatér az ember
A máglyarakás nem az a desszert, amit egyszer kipróbál az ember, aztán elfelejti. Inkább olyan, ami időről időre eszébe jut, amikor valami egyszerű, mégis biztos választásra van szükség.
Van benne valami megnyugtató. Nem kell tökéletesnek lennie, mégis működik. Talán pont ezért kérik olyan sokan újra, mert minden alkalommal ugyanazt az ismerős, otthonos élményt adja.