Ha metszünk, akkor a hajtások felső 30–40 cm-es részét távolítsuk el.
A növény a virágait az előző évi hajtásain hozza, a legjobb eredmény érdekében úgynevezett „harmadoló metszést” alkalmazzunk: azaz minden második oldalhajtást rövidítsük meg kétharmadával, a többit pedig harmadával.
Fontos kiemelnünk, hogy 5–6 évente szükséges, hogy a leanderünk kapjon egy nagyobb mértékű megújító metszést.
Ennek az a magyarázata, hogy így képes új hajtásokat hozni a növény. Azt mondanunk sem kell, hogy a száraz, beteg, sérült ágakat távolítsuk el a metszés során; a tél vége közeledtével pedig néhány vastagabb, fás szárat is távolítsunk el,
és a többi hajtást is érdemes visszametszeni kis mértékben.Vannak törpenövekedésű fajták, ebben az esetben 80–100 cm magasságig hagyjuk meg az ágakat.
Beszéljünk az átültetésről is
- Háromévente érdemes átültetni a leandert, mert a rendelkezésre álló talajt a gyökerei ennyi idő alatt átszövik, és már nem lesz számára elegendő tápanyag.
- Ha átültetünk, a gyökérzetből is vehetünk el nyeséssel 10–20 százaléknyit. Praktikus dolog az átültetést metszéssel egyszerre időzíteni.
- Általános tévhit és gyakori hiba, hogy a leandert vastagon álló vízben hagyják. Tény és való, hogy nagyon vízigényes növényről van szó, de inkább a „többször kevesebbet” elvet alkalmazzuk, ne egyszerre öntözzük túl.
- Áprilistól elkezdődően tápoldatot is adagolhatunk neki kétheti gyakorisággal.
A növény betegségei
A leander a kártevők körében is népszerű, így mindenképpen permetezzük évente három–négy alkalommal.
Kártevői közül kiemelhető a közönséges takácsatka, mely előszeretettel támadja meg a leandert, és a levél nedveit szívja el a levél fonákján; ennek következtében a levél előbb besárgul, majd lehullik.
A különféle gombabetegségek is megtámadják a növényt, de a levéltetű és a pajzstetű is gyakori kártevője.
A cikk a reklám alatti „Tovább” gombra kattintva folytatódik!





















