Ugyanakkor itt érdemes megállni egy pillanatra
Bár főzés során a tápanyagok egy részét elveszti az étel, nyers formában az újabb trendek szerint nem javasolt nagyon nagy mennyiségben vagy rendszeresen fogyasztani a spenótot. A házipatika.com írása szerint ugyanis a spenót nyers állapotában oxálsavat tartalmaz, ami a magnézium, vas és a kalcium felszívódását akadályozza, továbbá epe- és vesebántalmakat okozhat. Nem beszélve arról, hogy a szárában nitrátok is vannak, ami a szervezetünkbe jutva nitritté alakulnak, és végső soron rákkeltő hatása is lehet.
Ugyanakkor a nitráttartalom nagyban függ attól, hogy mennyi fény éri a növényt. A tavaszi és nyári spenótok sokkal kedvezőbbek ebből a szempontból. (Több fény – kevesebb nitrát.) Konklúzió: fogyasszunk több spenótot, de a nyerssel óvatosan bánjunk. És ha mégis nyersen fogyasztanánk, akkor szabadföldi, nyári növénnyel dolgozzunk.
Hogyan termesszünk spenótot?
A spenót hidegtűrő növény, ellenálló, jó adottságai vannak, már február végétől áprilisig bármikor elvetheted.
Gyakran ősszel is szokták vetni, de ilyenkor a téli fagyoktól meg kell védeni valamilyen takarási megoldással.
A talajt készítsd elő, mert a növényünk a tápanyagokban gazdag, lazább szerkezetű talajt kedveli. Felásással és komposztálással lehet ezt legjobban előkészíteni.
Ajánlott cikk: Ilyen hangon kopog a jó dinnye! Így választhatod ki a legfinomabb dinnyét
A magokat 5–10 cm-es tőtávolsággal, 15–20 cm-es sortávolsággal, egy-két centiméter mélyre kell vetni. Ne vesd túl mélyre a magokat, mert vagy jócskán megkésve, vagy nem is fog kikelni a földből. Ültetés után az öntözés elengedhetetlen, vigyázz arra, hogy nehogy kimosd a magokat a földből – pont, mint fűültetésnél. Permetező, áztató öntözést alkalmazz.
A cikk folytatásáért a reklám alatt kattints a tovább gombra!
