La Niña hatása – amikor a Csendes-óceán befolyásolja Európát
Talán meglepő, de Európa téli időjárását nem csak a helyi légköri viszonyok, hanem a távoli Csendes-óceán is alakítja. A La Niña nevű jelenség – a tengerfelszín lehűlése az egyenlítői régióban – idén teljes erővel formálódott. Ez az anomália befolyásolja a globális légáramlásokat, és a kutatók szerint a következő hónapokban komoly hatással lesz az északi félteke klímájára is.
De mit jelent ez számunkra, itt Európában?
A La Niña általában hidegebb és csapadékosabb periódusokat hoz, de a hatása nem mindenhol azonos. Miközben Észak-Amerikában a hóviharok valószínűsége nő, kontinensünkön sok más tényező – például az atlanti áramlások vagy a sarki levegő mozgása – is beleszól a történetbe. A szakértők egyetértenek abban, hogy Európában a La Niña hatása részleges, de korántsem elhanyagolható: elegendő ahhoz, hogy a tél menetét érezhetően megváltoztassa.
Mit jósolnak a meteorológusok a 2025/2026-os télre?
Az amerikai NOAA előrejelzése szerint a La Niña-hatás végig fennmaradhat ősszel és télen, majd a tavasz közeledtével fokozatosan gyengülhet. Ez azt jelenti, hogy az idei tél eleje hűvösebb és kiszámíthatatlanabb lehet, mint az előző években. A globális modellek szerint a Föld északi féltekéje lassan, de határozottan lehűl, miközben a légkör „átáll” a téli üzemmódra.
Azonban, mielőtt hófúvásokra és jeges viharakra készülnénk, érdemes megnézni, mit mutatnak az európai előrejelzések. Mert bár a La Niña hatása távoli, a meteorológiai modellek finom részletei sokat elárulnak arról, mikor és mennyi hóra számíthatunk valójában.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
