Ha ilyen a vércsoportod, nagyobb eséllyel kaphatsz szívrohamot, mint mások
A szívinfarktus sokak fejében még mindig úgy él, mint valami hirtelen, előzmény nélküli villámcsapás. A valóság gyakran más. A háttérben sokszor évek alatt épül fel egy folyamat, miközben az ember él, dolgozik, siet, és legfeljebb annyit érez, hogy fáradtabb, mint szokott lenni.
A kockázat ráadásul nem mindenkinek ugyanolyan. Az életmód, a családi előzmények, a vérnyomás, a koleszterin, a stressz mind számít. És az utóbbi időben egyre többször kerül elő egy olyan tényező is, amire kevesen gondolnak elsőre: a vércsoport.
Nem arról van szó, hogy a vércsoport önmagában eldönti, kivel mi történik. Inkább egy plusz jelzés lehet a sok közül, ami segít megérteni, miért fontos egyeseknél jobban odafigyelni a szívre.
Mi történik a szervezetben szívrohamnál?
A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizom egy része hirtelen nem kap elég oxigént és tápanyagot. Ennek leggyakoribb oka az, hogy a szívet ellátó koszorúérben elzáródás jön létre, például egy vérrög miatt, vagy mert egy érelmeszesedéses lerakódás megreped, és akadályt képez.
Ilyenkor gyorsan számít az idő. Minél tovább tart az oxigénhiány, annál nagyobb lehet a károsodás. Sokan a klasszikus, szorító mellkasi fájdalmat társítják hozzá, ami kisugározhat a bal karba, a nyakba vagy az állkapocsba, de előfordulhat légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés is.
A kép nem mindig ennyire egyértelmű. Nőknél és idősebbeknél gyakrabban jelentkezhetnek szokatlanabb tünetek, például hirtelen rossz közérzet, gyomortáji panasz vagy nehezen megfogható, erős fáradtság. Ezek miatt a felismerés néha késik, pedig a gyors segítség sokat jelenthet.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Mi minden növeli a kockázatot a mindennapokban?
Az érelmeszesedéshez sok tényező hozzájárulhat. A dohányzás, a magas vérnyomás, a kezeletlen magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind olyan kockázat, amiről a legtöbben hallottak már. A baj inkább az, hogy ezek közül több egyszerre is jelen lehet, és sokáig csendben dolgozik.
Sokan a stresszt csak kellemetlen mellékszálnak tartják, pedig tartósan megterhelheti a szív és érrendszert. Ugyanez igaz az alváshiányra is, ami hosszabb távon könnyen felboríthatja a szervezet egyensúlyát. Ezek nem látványos tényezők, inkább olyanok, amelyekről az ember utólag mondja azt, hogy talán mégis komolyabban kellett volna venni.
A genetika sem elhanyagolható. Akkor is számíthat, ha valaki egyébként egészségesnek érzi magát, és éppen ezért kelthet figyelmet, hogy a kutatások a vércsoportot is vizsgálják.
Mit mutatnak a kutatások a vércsoportokról?
A tudományos eredmények alapján több vizsgálat is összefüggést talált bizonyos vércsoportok és a szív és érrendszeri betegségek kockázata között. Ez nem azt jelenti, hogy aki egy adott vércsoportba tartozik, annak elkerülhetetlenül baja lesz, inkább azt, hogy statisztikailag eltérhet a rizikó.
Az A vércsoporttal élőknél egyes kutatások valamivel magasabb kockázatot figyeltek meg. Ennek lehetséges magyarázata, hogy náluk gyakrabban mérnek kedvezőtlenebb koleszterinértékeket, ami hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához. Emellett felmerült az is, hogy a véralvadási sajátosságok kissé eltérhetnek, ami bizonyos helyzetekben hajlamosíthat vérrögképződésre.
A B vércsoportnál szintén megjelent az emelkedett kockázat több elemzésben, bár a háttér más lehet. Néhány tanulmány anyagcsere jellegű eltéréseket említ, például inzulinrezisztenciához kapcsolódó hajlamot, ami közvetve terhelheti a keringési rendszert. Felbukkant az is, hogy bizonyos gyulladásos markerek gyakrabban lehetnek magasabbak, ami hosszabb távon az érfalakat is megviselheti.
Az AB vércsoport esetében több kutatás a legerősebb összefüggést találta a szív és érrendszeri problémákkal. Ez a vércsoport ritkább, mégis sokszor kiemelik, mert több tényező egyszerre lehet jelen, például kedvezőtlenebb lipidprofil és fokozottabb alvadási hajlam. Nagy létszámú követéses vizsgálatokban felmerült, hogy az AB vércsoportnál a szívbetegségek kockázata érezhetően magasabb lehet más csoportokhoz képest, különösen akkor, ha más rizikófaktorok is társulnak hozzá.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Mit kezdhetünk ezzel a hétköznapokban?
A vércsoportot nem tudjuk megváltoztatni, és nem is érdemes úgy tekinteni rá, mint sorsítéletre. Inkább egy plusz információ, ami segíthet komolyabban venni a szívbarát szokásokat, főleg akkor, ha amúgy is több kockázati tényező van jelen.
A legfontosabb talán az, hogy a figyelmeztető jeleket ne söpörjük félre. Ha valaki erős mellkasi szorítást, légszomjat, szokatlan rosszullétet tapasztal, különösen, ha ez hirtelen jelentkezik, nem érdemes várni és remélni, hogy magától elmúlik. Ilyenkor a gyors orvosi segítség életet menthet.
Sokan csak utólag mondják, hogy voltak apró jelzések, csak nem tulajdonítottak nekik jelentőséget. A vércsoportos összefüggések is ebbe a logikába illenek: egy újabb emlékeztető arra, hogy a szívünk nem mindig szól hangosan, de attól még érdemes figyelni rá.
Ajánló: Ez a KRESZ-kérdés sokakat megtréfál: te tudod a helyes áthaladási sorrendet?