Szilveszterkor az ember furcsán viselkedik, olyan dolgokat csinál, amiket év közben kinevetne. Lencsét eszik éjfélkor, megfogadja, hogy most tényleg más lesz, és komolyan elhiszi, hogy az asztalon lévő ételeknek jelentősége van. A népi hagyományok nem véletlenül maradtak fenn ennyi ideig.
Nem azért, mert minden szó szerint igaz, hanem mert valami nagyon emberit ragadnak meg. A vágyat arra, hogy legyen több. Több biztonság, több lehetőség, kevesebb szorongás. Ezek az ételek nem varázslatok. Inkább jelképek. De néha egy jelképre is szükség van ahhoz, hogy az ember elhiggye, elindulhat egy jobb irányba.
Lencse
A lencse talán a legismertebb szilveszteri étel, és sokan már unják is, mégis minden évben előkerül. Apró szemű, sok van belőle, és pont ezért kapcsolták össze a bőséggel. A népi gondolkodás szerint minden egyes szem egy lehetőség, egy apró siker, ami összeadódik. Nem hirtelen gazdagságot ígér, hanem lassú gyarapodást.
Van ebben valami megnyugtató. A lencse nem harsány étel, nem akar lenyűgözni, mégis jóllakat. Pont olyan, mint az a fajta jólét, ami nem hivalkodik, de stabil. Szilveszterkor lencsét enni valójában azt üzeni magadnak, hogy hajlandó vagy kivárni az eredményt, nem csak azonnali csodát vársz.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Sertéshús
A disznó előre túr, ezt gyerekkorában mindenki hallotta legalább egyszer. A sertéshús ezért lett a haladás jelképe. A népi hagyomány szerint aki szilveszterkor sertést eszik, az nem ragad bele a múltba, hanem előre halad. Nem toporog, nem hátrál.
Ez az étel mindig az ünnepi asztal része volt, nem a szűkös időké. A sertéshús a lakomát, a bőséget, az elégedettséget képviselte. Amikor ezt eszed szilveszterkor, valójában azt mondod ki magadban, hogy nem elégedsz meg a túléléssel. Többet akarsz. És ez már önmagában irányt ad.
Káposzta
A káposzta réteges, lassan készül, és türelmet igényel. A népi gondolkodásban ezért vált az építkezés szimbólumává. Nem egyszerre ad mindent, hanem fokozatosan. A gazdagság itt nem szerencse kérdése, hanem következetességé.
Savanyított formában különösen erős jelentést kapott. A megőrzést, az állandóságot, a tartósságot jelképezte. A hagyomány szerint aki káposztát eszik szilveszterkor, az nemcsak megszerzi, hanem meg is tartja, amije van. Ez a gondolat ma is fájdalmasan aktuális, amikor sokan gyorsan jutnak valamire, majd ugyanilyen gyorsan el is veszítik.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Bab
A bab egyszerű étel, mégis komoly jelentése van. A földből nő ki, sokáig érlelődik, és akkor is megterem, amikor más növények nem. A népi hit szerint a bab a biztos megélhetést jelképezte. Azt, hogy mindig lesz mit enni, mindig lesz mibe kapaszkodni.
Szilveszterkor babot enni nem a gyors gazdagodásról szólt, hanem arról, hogy nem maradsz eszköztelen. A hagyomány úgy tartotta, aki babot eszik az év végén, az nem marad munka és lehetőség nélkül az új évben sem. Ez a fajta biztonság sokszor többet ér, mint bármilyen látványos siker.
Dió
A dió kemény héja mögött rejtőzik az érték, és ezt már a régi emberek is pontosan értették. A dió a kitartást, a belső erőt jelképezte. Azt, hogy nem minden könnyen hozzáférhető, de amiért megdolgozol, az valódi értéket hordoz.
Szilveszterkor sok helyen meg is törték a diót, figyelték, milyen belül. Ha szép volt, jó évet vártak. Ha rossz, óvatosságra intett. Ez a szokás nem babona volt, inkább figyelmeztetés. Nézz bele a dolgok mélyére, ne csak a felszínt lásd.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Mák
A mák megszámlálhatatlan apró szeméből lett a bőség egyik legerősebb jelképe. A népi hagyomány szerint aki mákot eszik szilveszterkor, annak megsokszorozódnak a lehetőségei. Nem egy nagy esély érkezik, hanem sok kicsi.
A mákos ételek gyakran édesek voltak, és ez sem véletlen. A bőséghez öröm is társuljon. A mák arra emlékeztet, hogy a gazdagság nem csak számokból áll, hanem abból is, mennyire tudod élvezni azt, amid van.
Kenyér
A kenyér mindig az alapot jelentette. Az élet minimumát, amitől minden más elindul. Szilveszterkor kenyeret enni azt jelentette, hogy az új évben sem maradsz alap nélkül. Lesz miből építkezni.
A kenyér nem luxus, nem különleges, mégis nélkülözhetetlen. A hagyomány szerint aki az év utolsó napján kenyeret eszik, az nem szűkölködik majd. Ez nem fényűző gazdagság ígérete, hanem stabil háttéré. És sokszor ez az, ami a valódi növekedést lehetővé teszi.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Rizs
A rizs sok kultúrában a termékenység és a jólét jelképe. A magyar népi hagyományban később jelent meg, de gyorsan átvette ezt a szerepet. A rizs apró szemű, de hatalmas mennyiségben képes táplálni.
Szilveszterkor rizst enni azt jelentette, hogy az ember nem marad egyedül, nem marad támogatás nélkül. A közösségi bőség szimbóluma volt. Az a fajta gazdagság, amit nem egyedül élvezel, hanem meg tudsz osztani.
Hal
Érdekes módon a hal kettős jelentést kapott. Egyes helyeken tiltották szilveszterkor, mert elúszik vele a szerencse, máshol viszont épp ellenkezőleg gondolkodtak. A hal a mozgást, az áramlást, a változást jelképezte.
Ahol ették, ott azt vallották, hogy a pénz is úgy áramlik majd, ahogy a hal úszik. Nem ragad meg, nem pang. Ez a gondolat azoknak szólt, akik nem féltek a változástól, hanem inkább együtt akartak mozogni vele.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
Alma
Az alma az egészség és az egység jelképe volt. Sok helyen annyi gerezdre vágták, ahányan az asztalnál ültek. A néphit szerint aki almát eszik szilveszterkor, az nem szakad el a közösségétől, és ez anyagi értelemben is biztonságot ad.
A gazdagság itt nem magányos siker, hanem közös alap. Az alma arra emlékeztet, hogy az ember ritkán lesz igazán tehetős egyedül. Kapcsolatok, család, közösség nélkül a bőség könnyen kiürül.
Lehet mindezt babonának nevezni. De ezek a szokások valójában arról szólnak, hogyan gondolkodsz az új évről. A szilveszteri asztal nem varázsol meg, de irányt mutat. És néha egy irány is elég ahhoz, hogy végre elinduljon valami.