Sertéshús
A disznó előre túr, ezt gyerekkorában mindenki hallotta legalább egyszer. A sertéshús ezért lett a haladás jelképe. A népi hagyomány szerint aki szilveszterkor sertést eszik, az nem ragad bele a múltba, hanem előre halad. Nem toporog, nem hátrál.
Ez az étel mindig az ünnepi asztal része volt, nem a szűkös időké. A sertéshús a lakomát, a bőséget, az elégedettséget képviselte. Amikor ezt eszed szilveszterkor, valójában azt mondod ki magadban, hogy nem elégedsz meg a túléléssel. Többet akarsz. És ez már önmagában irányt ad.
Káposzta
A káposzta réteges, lassan készül, és türelmet igényel. A népi gondolkodásban ezért vált az építkezés szimbólumává. Nem egyszerre ad mindent, hanem fokozatosan. A gazdagság itt nem szerencse kérdése, hanem következetességé.
Savanyított formában különösen erős jelentést kapott. A megőrzést, az állandóságot, a tartósságot jelképezte. A hagyomány szerint aki káposztát eszik szilveszterkor, az nemcsak megszerzi, hanem meg is tartja, amije van. Ez a gondolat ma is fájdalmasan aktuális, amikor sokan gyorsan jutnak valamire, majd ugyanilyen gyorsan el is veszítik.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
