Ha ezt meglátod a krumplin, inkább dobd ki
Kevés bosszantóbb helyzet van annál, mint amikor főzés előtt vesszük észre, hogy a krumpli már nem úgy néz ki, ahogy kellene. Apró csírák, zöldes elszíneződés, ráncos héj. Ilyenkor sokszor elgondolkozunk: ez még belefér, vagy inkább menjen a kukába?
A burgonya alapélelmiszer, ott van szinte minden konyhában, gyakran nagyobb mennyiségben is. Akciósan megvesszük, félretesszük, majd hetek múlva elővesszük, és már nem teljesen az fogad, amit elképzeltünk. A bizonytalanság ilyenkor teljesen érthető.
A válasz nem fekete-fehér. Vannak jelek, amelyeket komolyan kell venni, és vannak olyanok is, amelyek elsőre ijesztőnek tűnnek, de kezelhetők.
Mit jelez a csírázás és a zöldülés?
A burgonya csírázása önmagában nem rendkívüli jelenség. A meleg és a fény hatására a gumó életfolyamatai újraindulnak, és ez kívülről csírák formájában látszik. Sok háztartásban ez teljesen megszokott látvány, különösen tavasszal.
A gondot nem maga a csíra jelenti, hanem az, ami vele együtt megjelenhet. A csírázás és a zöldülés arra utalhat, hogy a burgonyában megnőtt bizonyos természetes vegyületek mennyisége. Ezek közé tartozik a szolanin és a chakonin, amelyek kis mennyiségben más növényekben is jelen vannak, de nagyobb koncentrációban már nem kívánatosak.
A zöldes szín a héj alatt különösen fontos jelzés. Ilyenkor nem csak esztétikai problémáról van szó, hanem arról, hogy a gumó egy része már nem ideális fogyasztásra.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Mikor menthető meg még a burgonya?
Ha a krumpli csak enyhén csírázott, kemény tapintású, és nincs rajta kiterjedt zöld elszíneződés, akkor sokan még felhasználják. Ilyenkor a csírákat és az érintett részeket vastagon eltávolítják, egészen addig, amíg csak egészséges, világos hús marad.
Ez a gyakorlat nem új keletű. Régebben, amikor nem volt lehetőség folyamatosan friss alapanyaghoz jutni, sokan éltek ezzel a megoldással. A lényeg az volt, hogy ami gyanús, az ne kerüljön az ételbe.
Ha viszont a gumó nagy része zöldes, kesernyés szagú, puha vagy ráncos, akkor már nem érdemes kockáztatni. Ilyenkor a krumpli belső állapota is romlásra utal, nem csak a külseje.
Mit okozhat, ha mégsem jó kerül a tányérra?
A glikoalkaloidokkal összefüggő panaszok jellemzően az elfogyasztás után néhány órán belül jelentkeznek. A legtöbben gyomorpanaszokról számolnak be, hányinger, hasfájás vagy hasmenés formájában. Ritkább esetekben fejfájás, szédülés, lázérzet is előfordulhat.
Nem minden kicsírázott burgonya okoz gondot, de a kockázat annál nagyobb, minél több érintett részt fogyasztunk el. Éppen ezért hangsúlyozzák a szakértők is, hogy ha valaki bizonytalan, inkább ne használja fel.
A konyhában sok mindent lehet javítani és menteni, de vannak helyzetek, amikor a kidobás a biztonságosabb döntés.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Hogyan tároljuk, hogy elkerüljük a problémát?
A burgonya legjobban hűvös, sötét, jól szellőző helyen érzi magát. A kamra vagy egy árnyékos szekrény általában megfelelő, feltéve, hogy nincs túl meleg. A közvetlen napfény gyorsítja a zöldülést, a magas hőmérséklet pedig a csírázást.
Sokan nem tudják, de a hagyma közelsége is gondot okozhat. Az általa kibocsátott gázok felgyorsítják a burgonya romlását, ezért érdemes külön tárolni őket.
A hűtőszekrény viszont nem jó megoldás. A túl alacsony hőmérséklet hatására a keményítő cukorrá alakulhat, ami főzéskor édes ízt ad a krumplinak, és az állaga sem lesz az igazi.
A burgonya hálás alapanyag, de figyelmet kér. Ha időnként átnézzük, jól tároljuk, és nem ragaszkodunk görcsösen minden darabhoz, akkor hosszú ideig biztonságosan használható marad. Néha pedig az is része a főzésnek, hogy felismerjük, mikor jött el az ideje a búcsúnak.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen
