Hetente csak egyszer öntözd ezzel, és látni fogod a különbséget
A természetes, folyékony trágyák gyorsabban hasznosulhatnak, mint a szilárd változatok. Nem igényelnek bonyolult előkészületet, viszont fontos a hígítás és a mérték. A kert általában hamar visszajelez, mi az, ami bevált.
A természetes trágyák körül persze van némi romantika is, de a lényeg hétköznapi. Arról szólnak, hogy a talaj kapjon szerves anyagot, a növény pedig ne „éhezzen” a szezonban. Nem ígérnek azonnali csodát, viszont egy jól beállított rutin sok kertben látványosan megkönnyíti a növények dolgát.
Miért nyúlnak sokan a házi tápanyagpótláshoz?
A leggyakoribb ok egyszerűen a józan spórolás. Ha van komposzt, ha keletkezik tojáshéj, ha a konyhában marad banánhéj, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy ne a kukában végezze. Emellett sokan szeretnek úgy kertészkedni, hogy minél kevesebb „ismeretlen összetételű” dolgot locsolnak a növényekre.
A házi megoldásoknak van még egy előnye. A talaj szerkezetét és életét is támogatják, nem csak a növényt etetik. Ez akkor lesz igazán érezhető, amikor tavasszal könnyebb megmunkálni a földet, és a növények kevésbé szenvednek meg egy szárazabb hetet.
A mérték viszont sokat számít. A természetes nem egyenlő azzal, hogy bármennyit lehet belőle használni. A legtöbb házi trágya inkább kiegészítés, nem teljes értékű helyettesítője mindennek.
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
Folyékony megoldások, amikor gyorsan kell egy kis támogatás
A csalánlé sok kertben régi ismerős, főleg ott, ahol tavasszal gyors növekedést szeretnének. A csalán nitrogénben gazdag, ami a zöld részek fejlődésénél jön jól, ezért jellemzően a szezon elején kerül elő. A módszer egyszerű, friss csalánt vízben áztatnak, majd erjesztik, a végeredményt pedig hígítva használják. Szaga tud lenni, ezt nem érdemes szépíteni, viszont sokan azért tartják, mert működő rutin része lett.
A banánhéjas áztatás inkább a káliumos vonal. A kálium szerepe a virágzásnál és termésképződésnél szokott előkerülni, ezért ezt gyakran paradicsom, paprika vagy más termést hozó növények mellett emlegetik. A héj vízben ázik, majd a leszűrt levet öntözésre használják. Itt is fontos a mérték, mert a kertben ritkán az a jó, ha mindent ugyanazzal és ugyanannyival kap meg.
A tej vizes hígításban sokaknál inkább növénykondicionálóként jelenik meg, és van, aki kifejezetten a gombás problémák megelőzésére próbálkozik vele. A tejben lévő kalcium és a mikroorganizmusok miatt lett népszerű, bár az eredmény függ a körülményektől és a növények állapotától is. A legtöbben ritkábban használják, inkább alkalomszerűen, nem heti rutinban.
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
Szilárd alapok, amik hosszabb távon segítenek
A komposzt sok kertben a legstabilabb kiindulópont. Nem látványos trükk, inkább csendes háttérmunka. Ültetés előtt a talajba keverve, vagy a növények köré terítve javítja a szerkezetet, és fokozatosan ad le tápanyagot. Aki rendszeresen komposztál, általában azt mondja, nem csak a növények hálásak, hanem a föld is könnyebben kezelhető.
A tojáshéj tipikusan az a dolog, amit mindenki ismer, mert kéznél van. Kalciumforrásként szokták emlegetni, és porrá törve a talaj felszínére szórják, vagy a komposztba teszik. Nem azonnal oldódik, inkább lassú kiegészítés. Többen azért szeretik, mert egyszerűen beépíthető a mindennapokba.
A fahamu már kényesebb téma, mert nem mindegy, mennyit és hova kerül. Káliumot és foszfort is tartalmazhat, ezért régi kertekben régóta használják, de a talaj kémhatására is hatással lehet. Emiatt sokan csak kis mennyiségben szórják, és inkább komposzttal keverve használják, hogy egyenletesebb legyen a hatása. Itt különösen igaz, hogy érdemes óvatosan bánni vele.
Milyen ritmusban érdemes gondolkodni?
A házi trágyázásnál sokan abba futnak bele, hogy túl gyakran nyúlnak hozzá, mert „ha egyszer jó, akkor sokszor jó”. A folyékony dolgoknál általában a hígítás és a ritmus a lényeg. A csalánlevet például sokan kéthetente adják, a banánhéjas vizet gyakrabban, a tejes oldatot pedig inkább havi jelleggel.
A szilárd alapok más tempóban dolgoznak. A komposzt tipikusan tavasszal és ősszel kerül elő nagyobb mennyiségben, a tojáshéj és a hamu pedig kisebb adagokban, szünetekkel. A kert általában hamar jelzi, ha sok volt, a levelek, a talaj felszíne és a növekedés ritmusa mind árulkodó.
A legjobb benne az, hogy ezek a megoldások nem igényelnek különösebb felhajtást. Kicsit olyanok, mint a kertben sok minden más. Apró, következetes szokásokból állnak össze, és amikor beindul a szezon, jó érzés, hogy nem mindent a boltban kellett elkezdeni.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen