Szilárd alapok, amik hosszabb távon segítenek
A komposzt sok kertben a legstabilabb kiindulópont. Nem látványos trükk, inkább csendes háttérmunka. Ültetés előtt a talajba keverve, vagy a növények köré terítve javítja a szerkezetet, és fokozatosan ad le tápanyagot. Aki rendszeresen komposztál, általában azt mondja, nem csak a növények hálásak, hanem a föld is könnyebben kezelhető.
A tojáshéj tipikusan az a dolog, amit mindenki ismer, mert kéznél van. Kalciumforrásként szokták emlegetni, és porrá törve a talaj felszínére szórják, vagy a komposztba teszik. Nem azonnal oldódik, inkább lassú kiegészítés. Többen azért szeretik, mert egyszerűen beépíthető a mindennapokba.
A fahamu már kényesebb téma, mert nem mindegy, mennyit és hova kerül. Káliumot és foszfort is tartalmazhat, ezért régi kertekben régóta használják, de a talaj kémhatására is hatással lehet. Emiatt sokan csak kis mennyiségben szórják, és inkább komposzttal keverve használják, hogy egyenletesebb legyen a hatása. Itt különösen igaz, hogy érdemes óvatosan bánni vele.
Milyen ritmusban érdemes gondolkodni?
A házi trágyázásnál sokan abba futnak bele, hogy túl gyakran nyúlnak hozzá, mert „ha egyszer jó, akkor sokszor jó”. A folyékony dolgoknál általában a hígítás és a ritmus a lényeg. A csalánlevet például sokan kéthetente adják, a banánhéjas vizet gyakrabban, a tejes oldatot pedig inkább havi jelleggel.
A szilárd alapok más tempóban dolgoznak. A komposzt tipikusan tavasszal és ősszel kerül elő nagyobb mennyiségben, a tojáshéj és a hamu pedig kisebb adagokban, szünetekkel. A kert általában hamar jelzi, ha sok volt, a levelek, a talaj felszíne és a növekedés ritmusa mind árulkodó.
A legjobb benne az, hogy ezek a megoldások nem igényelnek különösebb felhajtást. Kicsit olyanok, mint a kertben sok minden más. Apró, következetes szokásokból állnak össze, és amikor beindul a szezon, jó érzés, hogy nem mindent a boltban kellett elkezdeni.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen
