Kontroll és az apró szabadságok visszafogása
A kontroll nem mindig nagy gesztusokban nyilvánul meg, gyakran a kisebb döntések feletti uralomban mutatkozik. Ha a férj szeretné megszabni, kivel találkozol, mit viselsz vagy mire költöd a pénzt, az előbb-utóbb a személyes szabadságod rovására mehet. Az ilyesmi nem feltétlenül drámai jeleneteket okoz rögtön, de az ismétlődő beavatkozások hosszú távon kimerítik a másik fél önrendelkezését.
Ezek a kontrollmechanizmusok gyakran félelemből vagy hiányos bizalomból táplálkoznak, de a végeredmény ugyanaz: a kapcsolatban az egyenlőség helyett hierarchia alakul ki. Az érintettek gyakran hónapokig vagy évekig hozzászoknak egyfajta „normához”, amiről később nehéz felismerni, hogy mérgező mintává vált.
Hirtelen idealizálás és gyors leértékelés
Egy sajátos mintázat, amikor valakit túl gyorsan felmagasztalnak, majd ugyanolyan gyorsan lerombolnak érzelmileg. Ez a hullámzó kedvesség és hidegség sok embert összezavar, hiszen a kapcsolat ritmusa kiszámíthatatlan lesz. A kezdeti rajongást gyakran követi a kritika, majd a bűntudatkeltés, és az egész érzelmi tájkép állandó bizonytalanságban tartja a partnert.
Az efféle dinamika különösen romboló, mert visszaveti az intimitás építését: nehéz tartós bizalmat kialakítani, ha soha nem lehet tudni, mikor következik a következő kiábrándulás vagy dicséret. Sok olvasó ezt a ciklikus viselkedést említi, amikor a kapcsolat később felmondja a szolgálatot az érzelmi biztonságnak.
