Ha erről a számról hívnak, eszedbe ne jusson felvenni: másodpercek alatt lenullázhatják a számlád
Egyre több magyar kap mostanában olyan hívást, aminél már a telefon kijelzője is óvatosságra int. Ismeretlen, külföldi szám, gyakran lengyel előhívóval, így máris gyanús lesz a helyzet. Sokan ilyenkor elgondolkodnak egy pillanatra, míg mások reflexből felveszik, mert azt gondolják, legfeljebb leteszik.
Pedig a mostani hullámnál már nem csak bosszantó tévedésekről van szó. A telefonos és SMS-es csalások az utóbbi hetekben látványosan megszaporodtak, és egyre kifinomultabb módszerekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni a gyanútlan felhasználóktól.
A jelenség nem elszigetelt, és nem is véletlen. A digitális visszaélések egyre inkább a mindennapok részévé válnak.
Lengyel előhívó, piros figyelmeztetés a kijelzőn
Az elmúlt napokban sok készüléken jelentek meg +48-as, vagyis lengyelországi számról érkező hívások, amelyeket a telefon már eleve gyanúsként jelöl meg. A beépített biztonsági rendszerek nem önkényesen működnek, ezek a számok korábban már több felhasználónál is problémás viselkedést mutattak.
Bár pontosan nem lehet tudni, milyen konkrét forgatókönyv áll a hívások mögött, az szinte biztos, hogy nem jó szándékú megkeresésekről van szó. A csalók gyakran próbálkoznak külföldi számokkal, mert így nehezebb visszakövetni őket, és sokan kevésbé gyanakodnak, ha nem egy ismerős hazai előhívó jelenik meg.
A tapasztalatok szerint ezek a hívások sokszor rövidek, visszahívásra ösztönöznek, vagy éppen megpróbálják beszélgetés közben rávenni az áldozatot valamilyen gyors döntésre.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Az SMS-es átverések is új szintre léptek
A telefonos próbálkozások mellett drámaian megszaporodtak az SMS-ben érkező csalási kísérletek is. Az elmúlt másfél hétben több, jól ismert magyar intézmény nevével éltek vissza a csalók. Üzenetek érkeztek például az Ügyfélkapu, a Magyar Posta vagy az MVM nevében.
Ezek az SMS-ek szinte mindig sürgető hangvételűek. Elmaradt befizetésről, zárolt fiókról vagy sikertelen kézbesítésről írnak, és egy linkre irányítják a címzettet. A kattintás után olyan oldal nyílik meg, amely megtévesztésig hasonlít az eredeti szolgáltató felületére, és bankkártya- vagy személyes adatokat kér.
Sokan csak utólag veszik észre, hogy nem hivatalos üzenetről volt szó, addigra viszont a kár már megtörténhet.
Egyre profibb módszerek, egyre több áldozat
A szakértők szerint a csalók ma már tudatosan építenek a hétköznapi rutinokra. Arra számítanak, hogy az emberek megszokták az online értesítéseket, a digitális ügyintézést, és egy váratlan üzenet vagy hívás nem tűnik rögtön gyanúsnak.
Nem ritka, hogy külföldi számokról indítják a támadásokat, vagy több csatornát is kombinálnak, például egy hívást egy SMS követ. A cél ugyanaz marad, gyors reakciót kiváltani, mielőtt az érintettnek lenne ideje végiggondolni a helyzetet.
A bankok és a szolgáltatók folyamatosan figyelmeztetnek, de a módszerek tempója gyakran gyorsabb, mint ahogy a felhasználók alkalmazkodni tudnának.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
Az óvatlanság a legnagyobb kockázat
A Magyar Bankszövetség adatai szerint az elektronikus visszaélések száma az elmúlt évben közel negyven százalékkal emelkedett. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a sikeres csalások döntő többsége nem technikai hibából, hanem emberi figyelmetlenségből történik.
A csalók erre építenek. Arra, hogy valaki siet, fáradt, vagy egyszerűen csak meg akarja oldani a problémát, amit az üzenet vagy hívás sugall. Ilyenkor egyetlen rossz kattintás vagy kimondott adat is elég lehet.
Ha gyanús hívás vagy üzenet érkezik, sokszor az a legjobb döntés, ha egyszerűen nem reagálunk rá. A mostani tapasztalatok azt mutatják, hogy a csalók nem pihennek, és egyre gyakrabban próbálkoznak határokon túlról is. Az a pár másodpercnyi óvatosság sok esetben komoly anyagi és idegi terhektől kímélhet meg.
Ajánló: Ez a KRESZ-kérdés sokakat megtréfál: te tudod a helyes áthaladási sorrendet?