A piskóta alapja
A tojássárgákat a cukorral érdemes türelmesen, habosra keverni. Ez adja meg a tészta könnyedségének alapját. Amikor a massza már világos és krémes, óvatos mozdulatokkal kerül bele a liszt és a sütőpor keveréke. Itt nem a gyorsaság számít, hanem az, hogy a levegő benne maradjon a tésztában.
Ezután jöhet az olaj, ami segít abban, hogy a piskóta ne száradjon ki. A végén a kemény habbá vert tojásfehérje kerül bele, több részletben, finoman beleforgatva. Nem keverjük, inkább csak összeemeljük, hogy a tészta megőrizze a lazaságát.
A meggy szerepe
A masszát sütőpapírral bélelt, közepes méretű tepsibe öntjük, és elegyengetjük. A meggyet előtte érdemes egy kevés grízes, fahéjas cukorba forgatni. Ez nemcsak az ízek miatt fontos, hanem azért is, mert így a gyümölcs nem áztatja el a tésztát sütés közben.
A meggyet nem kell belenyomni, elég, ha a tetejére szórjuk. Sütés közben úgyis szépen a helyére kerül, és pont annyira sül bele a piskótába, amennyire kell.
Sütés és türelem
A sütőt 180 fokra előmelegítjük, és a piskótát nagyjából 25 perc alatt készre sütjük. Nem érdemes túl hamar benézni, mert a piskóta érzékeny a hirtelen hőváltozásra. Amikor a teteje aranybarnára sül, és a konyhát betölti az ismerős süteményillat, akkor már jó úton járunk.
Sütés után hagyjuk egy kicsit hűlni, de nem kell megvárni, míg teljesen kihűl. Langyosan, egy bögre kávé vagy tea mellett az igazi.
Egy szelet nyugalom
Ez a meggyes piskóta nem akar több lenni annál, ami. Egy egyszerű, jól bevált sütemény, ami akkor is működik, ha csak egy gyors délutáni nassolásra vágyunk. Néha pont ezek a legegyszerűbb receptek maradnak velünk a legtovább.
Ajánló: Fogorvosok figyelmeztetnek: ezért maradhat sárga a fogad akkor is, ha rendszeresen mosod
