A kelesztésen múlik minden
Egy tálba három evőkanál lisztet teszünk, elmorzsoljuk benne a vajat, majd hozzáadjuk a sót, a cukrot és az elmorzsolt élesztőt. A langyos tejben elkeverjük a tojássárgáját, és ráöntjük az élesztős alapra. Ezután beleszitáljuk a maradék lisztet, és géppel vagy kézzel alaposan kidolgozzuk.
A tészta akkor jó, ha sima és rugalmas. Lisztezett tálban körülbelül negyven perc alatt a duplájára kel. Ez az a pont, amit nem érdemes siettetni, mert a későbbi állag itt dől el.
A megkelt tésztát lisztezett deszkán három egyforma részre osztjuk, majd nagyjából harmincöt centiméter hosszú rudakká sodorjuk. Ezekből fonjuk meg a kalácsot, és vajazott tepsibe tesszük. Letakarva még fél órát pihen.
Aranybarna kéreg, puha belső
Sütés előtt tojássárgájával kenjük le, hogy szép színt kapjon. Előmelegített, 180 fokos sütőben húsz huszonöt percig sütjük, majd ismét megkenjük, és további tíz perc alatt készre sütjük.
A végeredmény egy fényes, aranyszínű kalács, amely kívül enyhén roppanós, belül pedig puha és foszlós. Szeletelve, vajjal megkenve, sonka mellé kínálva vagy akár magában is megállja a helyét.
Van abban valami megnyugtató, amikor az ember saját kezűleg teszi az asztalra az ünnepi kalácsot. Nem tökéletes fonás számít, hanem az a pillanat, amikor a család köré gyűlik, és az első szelet eltűnik a tányérokról.
Ajánló: Évtizedekig titkolták: ettől volt a nagymamák zserbója verhetetlen
