2026-ban március 28-ról 29-re virradó éjjel lép életbe a nyári időszámítás: vasárnap hajnali 2:00-kor 3:00 órára kell előretekerni a mutatókat – tájékoztat a Blikk. Bár egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe élvezhetjük a hosszabb nappalokat, hiszen a napnyugta innentől kezdve már este 6 óra utánra esik.
Miért esik korábbra az időpont?
Az óraátállítás dátumát egy fix szabály rögzíti: minden évben március utolsó vasárnapján történik a váltás. Mivel a naptár folyamatosan tolódik, 2026-ban ez a nap március 29-re esik, így a szervezetünknek az előző évhez képest egy nappal korábban kell majd alkalmazkodnia az új ritmushoz.
Hétköznapi tapasztalat, hogy a belső óránknak szüksége van néhány napra, amíg teljesen hozzászokik a változáshoz. Érdemes ilyenkor tudatosabban odafigyelni a pihenésre, hogy a kieső egy óra ne okozzon tartós fáradtságot az első munkahéten.
Az energiatakarékosságtól a hosszabb estékig
Az óraátállítás hagyománya nem újkeletű: egészen az első világháborúig nyúlik vissza. Elsőként Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be, méghozzá szigorú gazdasági okokból. A cél az volt, hogy az emberek napi ritmusa jobban igazodjon a természetes fényhez, így kevesebb mesterséges világításra – és ezzel kevesebb energiára – legyen szükség.
Bár manapság egyre több szó esik az óraátállítás esetleges eltörléséről, idén tavasszal még biztosan vár ránk a rituálé, ami egyben a kora tavaszi időszak és a világosabb esték kezdetét is jelenti.