Korábban is voltak már hasonló figyelmeztetések
Az ilyen jellegű kockázatok nem pusztán elméleti lehetőségek. Korábban már több hasonló eset is történt. Tavaly például a cseh külügyminisztérium rendszere került konfliktusba egy olyan hacker-csoporttal, amelyet kínai hírszerzéssel hoztak összefüggésbe. Már 2018-ban figyelmeztetést adtak ki a Huawei és a ZTE technológiáinak használatával kapcsolatban is.
2025 júliusában pedig a cseh kormány , a NÚKIB javaslatára megtiltotta a DeepSeek nevű kínai mesterségesintelligencia-cég termékeinek használatát az államigazgatásban. Az egyre inkább összekapcsolt digitális világban ráadásul egyre több adat kerül felhőalapú rendszerekbe, ami megkönnyíti a távoli hozzáférést és frissítéseket, ugyanakkor növeli a biztonsági kockázatokat is.
Mit tehet egy átlagos felhasználó?
Bár a figyelmeztetés elsősorban intézményeknek szól, a hétköznapi felhasználók számára is hasznos tanulságokat hordoz. Érdemes például jobban odafigyelni arra, milyen elektronikai eszközöket vásárolunk, és melyik gyártótól. Különösen IP-kamerák, okostelefonok vagy okosórák esetében fontos ellenőrizni, hogy ki a gyártó, és hol tárolják a felhasználói adatokat. A készülékek beállításait is érdemes átnézni. Célszerű ellenőrizni, hogy az eszközök ne küldjenek feleslegesen nagy mennyiségű adatot a gyártónak, és ha nincs rá szükség, kapcsoljuk ki a távoli hozzáférést.
A felhő használata nem gond – de fontos, hol van a szerver
A felhőalapú tárhelyek egyre népszerűbbek, és használatuktól nem kell tartani. Fontos azonban meggyőződni arról, hogy az adatok európai vagy legalábbis megbízható szolgáltatóknál vannak tárolva. Más kontinenseken működő szolgáltatók esetében érdemes nagyobb óvatossággal eljárni.
Emellett mindig ügyeljünk a rendszeres szoftverfrissítésekre, és legyünk óvatosak a gyanúsan olcsó eszközökkel. Ha egy készülék feltűnően alacsony áron kapható, előfordulhat, hogy a működéséről és az adatkezeléséről alig találni megbízható információt. Ez pedig már önmagában is komoly figyelmeztető jel lehet.
