A modern okostelefonok tele vannak olyan szenzorokkal, amelyek jóval többet látnak és hallanak rólunk, mint azt a mindennapokban észrevesszük. Nem csoda, hogy egyre többen teszik fel a kérdést: valóban mi irányítjuk még a saját adatainkat?
A telefon „szeme”, de miért takarják le?
A kamera leragasztása sokak számára inkább lelki biztonságot jelent, mint valódi technikai védelmet. Az egyre növekvő alkalmazásszám, az átláthatatlan engedélyek és a kifinomultabb kiberfenyegetések miatt sok felhasználó a legegyszerűbb megoldásokhoz nyúl.
A mobiltelefon mára a legszemélyesebb eszközünkké vált: mindig velünk van, és rengeteg információt tárol rólunk. Az emberek pedig egyre tudatosabban figyelnek arra, mennyi mindent osztanak meg rajta keresztül.
A hírek rendszeresen szólnak kártékony alkalmazásokról, adatlopásokról vagy olyan kémprogramokról, amelyek képesek megfigyelni a felhasználót. Már ezeknek az eseteknek a puszta létezése is növeli a bizonytalanságérzetet. A kamera a telefon „szemeként” működik, letakarása pedig sokak számára egyfajta kontrollt jelent.
Pszichológiai szempontból ez hasonló ahhoz, mint amikor becsukjuk az ajtót vagy behúzzuk a függönyt. Nem feltétlenül azért, mert valaki biztosan figyel, hanem mert így nyugodtabban érezzük magunkat.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
