A margarin és a különféle iparilag feldolgozott növényi kenőkrémek az utóbbi években igazi „közellenséggé” váltak, köszönhetően a közösségi médiának. Sokan úgy beszélnek róluk, mintha valami mesterséges vegyszerek lennének, ami arra lett kitalálva, hogy tönkretegye a szívet. A valóság azonban árnyaltabb és a tudományos adatok nem támasztják alá a legdrámaibb állításokat.
Az újabb kutatások szerint bizonyos, ezekben a termékekben használt iparilag módosított zsírok (normál, mindennapi fogyasztás mellett) nem okoznak olyan súlyos egészségügyi problémákat, mint amilyenekről az interneten gyakran olvasni. Erre hívja fel a figyelmet Sarah Berry professzor is, aki Londonban foglalkozik táplálkozástudománnyal és anyagcsere-egészséggel.
Szerinte sokan már régóta találkoznak ezekkel az úgynevezett interesterifikált (IE) zsírokkal, ha péksüteményt, kekszet esznek, vagy növényi kenhető zsiradékot használnak. Ezek növényi olajokból módosított zsírok, amelyeket a gyártók azért kedvelnek, mert stabilak, jól kenhetők, és a gyártás során is könnyen kezelhetők.
A palmitinsav és a szív kérdése
Az IE-zsírok tartalmazhatnak palmitinsavat (gyakran pálmaolajból) vagy sztearinsavat (más növényi olajokból). Korábban felmerült, hogy a palmitinsav emelheti a koleszterinszintet, és így terhelheti a szívet. Ennek tisztázására több intézmény kutatói randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztek.
A módszer lényege, hogy a résztvevőket véletlenszerűen csoportokra osztják, és mindegyik csoport más típusú zsiradékot kap. Így jobban elkülöníthető, hogy a változások valóban az adott élelmiszer hatására történnek-e.
A vizsgálatban 47 egészséges felnőtt vett részt. Hat héten keresztül muffint és kenhető készítményeket fogyasztottak, amelyek vagy palmitinsavban, vagy sztearinsavban gazdag IE-zsírt tartalmaztak. A zsiradék a napi energiabevitel körülbelül 10 százalékát tette ki: tehát reális, hétköznapi mennyiségről volt szó.
Mit mutattak a mérések?
A kutatók számos, a szív- és anyagcsere-egészséggel összefüggő mutatót vizsgáltak: koleszterinszintet, triglicerideket, inzulinérzékenységet, a máj zsírtartalmát, gyulladásos markereket és az erek működését. A mérések nemcsak éhgyomorra, hanem étkezés után is történtek, hogy látható legyen a szervezet reakciója.
Az eredmények szerint a kétféle IE-zsír között nem volt lényeges különbség egyik fő mutató esetében sem. Nem jelentkeztek olyan jelek, amelyek arra utaltak volna, hogy bármelyik típus rontaná a szív működését, növelné a gyulladást, inzulinrezisztenciát okozna, emelné a máj zsírtartalmát vagy károsítaná az érrendszert.
Mit mondanak az összegző elemzések?
Egy átfogó, több kutatást összevető elemzés is hasonló eredményre jutott. Az ilyen vizsgálatok segítenek eldönteni, hogy egy-egy eredmény kivételes eset-e, vagy több tanulmány is ugyanarra a következtetésre jut. Az összkép alapján az IE-zsírok hatása függ az összetételtől és a mennyiségtől, de nem mutatkozik automatikusan drámai egészségkárosító hatás.
Újragondolt félelmek
A legfontosabb üzenet egyszerű: a hétköznapi fogyasztónak nem kell pánikba esnie, ha interesterifikált zsírt lát az összetevők között. Normál mennyiségben egyik vizsgált típus sem mutatott káros hatást a szívre vagy az anyagcserére.
Érdemes azt is hozzátenni, hogy az IE-zsírokat sokszor a transzzsírok és bizonyos állati zsírok helyettesítésére használják, hiszen ezekről viszont jól dokumentált, hogy károsan befolyásolhatják a szív egészségét.
Mivel ezek az összetevők gyakoriak a margarinokban, péksüteményekben és édességekben, a kutatások bizonyos megnyugvást adhatnak: mértékletes fogyasztás mellett ezek a termékek nem jelentenek automatikusan egészségügyi kockázatot.
Források: pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, mdpi.com, net.hr, sciencedaily.com
