Hozzávalók a krémhez
- 2 csomag tejszín ízű pudingpor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 6 dl tej
- 5 evőkanál cukor
- 5 dkg darált dió
- 2 evőkanál rumaroma
- 2 dl habtejszín
A krém, amitől összeáll az egész
A pudingport a cukorral és a vaníliás cukorral simára keverjük a tej egy részével, majd hozzáöntjük a maradék tejet, és sűrű krémet főzünk belőle. Amikor elkészült, fóliával letakarva hagyjuk kihűlni, hogy ne bőrösödjön a teteje.
A tejszínt kemény habbá verjük, majd amikor a puding már hideg, több részletben beleforgatjuk. Ez adja meg azt a könnyedséget, amitől a krém nem lesz nehéz. Végül belekerül a darált dió és a rumaroma, amitől karakteresebb, de nem tolakodó ízt kap.
Rétegezés és a csokimáz szerepe
Három lapot megtöltünk a krémmel, ügyelve arra, hogy egyenletes legyen a réteg. A negyedik lap kerül a tetejére, erre jön a csokimáz. A fehér csokoládét kevés olajjal olvasztjuk, hogy szépen terüljön, a tej vagy étcsokoládét külön, egy kevés olajjal ugyanígy.
A klasszikus hatás akkor jön elő, amikor a kétféle csokoládé találkozik. Nem kell túlrajzolni, elég, ha természetesen csíkos marad. A süteményt ezután hűvös helyen pihentetjük, hogy a krém és a lapok összeérjenek.
Az Eszterházy kocka nem siet. Akkor a legjobb, amikor már állt egy kicsit, és szeleteléskor szépen tartja magát. Nem akar modern lenni, nem akar meglepni, csak hozza azt, amit ígér. Egy biztos pont a sütemények között, amit jó néha újra elővenni, akár vendégségre, akár csak magunknak.
