A változtatás csak a kőolajpiac szereplőit érinti, a lakossági felhasználókat nem.
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása meghatározza továbbá, mi számít a biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntésnek, az ellátás súlyos zavarának, kik az ország működését biztosító felhasználók, szervezetek.
Szerepel a szövegben a kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet definíciója is: ez az a helyzet, amikor
- a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági kőolajkészlet terhére elégíthető ki,
- továbbá az, amikor az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el, így különösen a készletek felszabadítására irányuló nemzetközi döntést hoz.
Hozzáteszik, hogy
a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása következtében kialakuló helyzet nem minősül kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetnek.
Mindezzel együtt a kormány felhatalmazást kap az ország működését biztosító felhasználók folyamatos, kőolaj- és kőolajtermék-ellátásbiztonságára vonatkozó részletes szabályok megalkotására.
A törvény 2026. január 1-jén léphetne hatályba.
Megjegyzik még, hogy a törvény a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Ajánló: Ezt a KRESZ-kérdést nagyon gyűlölik a vizsgázók, a legtöbb ember megbukik rajta, neked sikerülne?
