Mikor és hogyan érdemes mérni
A pulzus mérésének időpontja sokat befolyásol az eredményen. A legmegbízhatóbb értékeket reggel, ébredés után kapjuk, amikor a szervezet még nyugalmi állapotban van. Ilyenkor nem torzítja az adatot sem mozgás, sem stressz, sem koffein.
Fontos az is, hogy a mérés előtt néhány percig nyugodt testhelyzetben maradjunk. Egy kapkodva, rohanás közben mért pulzus félrevezető lehet, és felesleges aggodalmat okozhat.
A pulzusszám alakulására a hormonális változások is hatással vannak, különösen nőknél. A menopauza időszakában sokan tapasztalnak szapora szívverést vagy ingadozó pulzust, ami önmagában még nem jelent szívbetegséget.
Ilyenkor a mozgásszegény életmód tovább erősítheti a tüneteket. Minél kevesebb a napi aktivitás, annál magasabb értékeket mutathat a mérő, még nyugalomban is. Ezért a rendszeres, kíméletes mozgás ebben az életszakaszban különösen fontos.
Mikor érdemes komolyan venni a jeleket
A pulzus önmagában ritkán okoz panaszt, a kísérő tünetek viszont sokat elárulnak. Lassú szívverésnél előfordulhat szédülés, gyengeség vagy akár ájulás, míg a túl gyors pulzus mellkasi szorítással, légszomjjal vagy nyugtalansággal járhat.
A kardiológus szerint alkalmi tünetek esetén nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Ha azonban ezek rendszeresen visszatérnek, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, mert a háttérben kezelést igénylő állapot is állhat.
A szív nem szereti a varázsmegoldásokat
A szívritmuszavarok kezelése ritkán merül ki egyetlen gyógyszerben. Az orvosok gyakran hangsúlyozzák az életmód szerepét, a rendszeres mozgást, a stressz csökkentését és a szabad levegőn töltött idő fontosságát.
Idősebb korban különösen igaz, hogy a test jelzései nem ellenségek, hanem útmutatók. Ha figyelünk rájuk, és nem söpörjük félre a visszatérő tüneteket, a pulzusszám nem félelmetes adat lesz, hanem egy hasznos visszajelzés arról, hogyan van a szívünk.
Ajánló: Fogorvosok figyelmeztetnek: ezért maradhat sárga a fogad akkor is, ha rendszeresen mosod
