Finom nyújtás, nem erőből
Az első, amit kipróbáltunk, egy nagyon lassú oldalirányú nyújtás volt. Nem kellett teljesen elfordítani a fejem, elég volt addig menni, amíg az izom engedte. A mozdulat közben nem a fájdalomra figyeltem, hanem arra, hogy a nyak fokozatosan „felenged”.
Amikor már egy kicsit mozgékonyabb lett, az ujjaimmal végigsimítottam a nyak és a váll találkozását. Nem masszázsról volt szó a klasszikus értelemben, inkább egy óvatos átdolgozásról. Meglepően gyorsan érezhető volt, hogy az izom kevésbé feszül.
Oldalra döntött fej, lassú megtartással
A következő lépés egy enyhe oldalra döntés volt, amit a kéz finom súlya segített. Nem húztam a fejem, csak megtámasztottam, és hagytam, hogy a nyak saját tempójában nyúljon. Néhány másodperc után már nem a fájdalom volt az első érzés, hanem a megkönnyebbülés.
Ez a fajta tartás nem látványos, de hatásos. Az izmok ilyenkor nem védekeznek, hanem fokozatosan elengednek. Fontos, hogy közben a légzés nyugodt maradjon, mert a feszültség gyakran a vállakban is ott ül.
Lapozz, a cikk a következő oldalon folytatódik!
