Elkészítés
Először is a húsokat alaposan megmosom, majd egy nagy fazékba teszem őket, és bő, hideg vízzel felöntöm. Elkezdem melegíteni, és amint felforr, a tetején képződő habot szűrőkanállal leszedem – ettől lesz a leves szép, tiszta. Ezután lejjebb veszem a hőfokot, és jöhetnek a zöldségek: a megtisztított sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, karalábé, valamint az egészben hagyott paprika, paradicsom és fokhagyma.
Na de most jön a trükk: a hagymát nem csak úgy beledobom! A külső, sérült héját leszedem, félbevágom, és a vágott oldalát egy száraz serpenyőben aranybarnára pirítom. Ettől a leves színe gyönyörű aranyló lesz, az íze pedig mélyebb, kicsit édeskésebb, pont, mint a nagymamám húslevesé. A pirított hagymát így egészben teszem a fazékba a többi hozzávalóval.
Ezután megszórom egy kevés sóval és egész fekete borssal, majd lassú tűzön főzöm tovább. Nem forralom, csak hagyom, hogy gyöngyözve rotyogjon – akár három órán át is, hogy minden íz szépen kioldódjon. Két óra elteltével hozzáadom az egészben hagyott, meghámozott burgonyát és a petrezselyemzöld felét. Amikor a húsok teljesen megpuhultak, és a zöldségek is átadták az ízüket, a levest át is szűröm, hogy szép tiszta legyen.
Közben a csigatésztát külön, sós vízben kifőzöm, majd leszűröm és egy kevés apróra vágott petrezselyemmel összeforgatom. A forró, aranyszínű húslevest tálaláskor ezzel a tésztával kínálom, a főtt zöldségeket és a húsokat pedig külön tálra teszem.
Az eredmény egy mély ízű, illatos, aranyló leves, amiben benne van minden vasárnap nyugalma és otthonossága. Egy tányér ebből, és mindenki mosolyog az asztalnál – mert a jó húsleves nemcsak finom, hanem lélekmelegítő is.
Ez is érdekelhet:
Egyetlen lépés, amitől a pörkölted olyan lesz, mintha étteremben főzték volna
A nagymamám titka, amit eddig nem árult el: ettől lesz a fánk szalagos és pillekönnyű
