Az előkészítésen múlik a tartósság
A raklap kiválasztásánál érdemes megnézni az állapotát. A repedezett, erősen korhadt darabok nem hosszú távra szólnak. A stabil, masszív szerkezetű példányok viszont évekig is bírhatják a kerti használatot.
A tisztítás és az átnézés nem csak esztétikai kérdés. Az érdes felületek csiszolása segít elkerülni a szálkásodást, és biztonságosabbá teszi a munkát. Sokan természetes állapotban hagyják a fát, mások kültéri védelemmel kezelik, hogy jobban ellenálljon az időjárásnak. Ez részben ízlés, részben a kert adottságainak kérdése.
Ha földdel töltött ágyás készül belőle, fontos, hogy a szerkezet stabilan álljon. Függőleges megoldásnál a hátoldal megerősítése segít abban, hogy a föld ne hulljon ki, és az egész konstrukció biztonságosan a helyén maradjon.
Vízszintes vagy függőleges elrendezés
Kisebb kertekben gyakran a vízszintes elrendezés a legegyszerűbb. A raklapot a talajra fektetve a pallók közötti réseket jó minőségű földdel lehet feltölteni. Így rendezett sorok alakulnak ki, amelyekben különböző növények nevelhetők.
Függőleges megoldás esetén inkább fal mellé támasztott vagy rögzített szerkezet jön szóba. Ez erkélyeken vagy teraszokon különösen hasznos, ahol a négyzetméterek száma korlátozott. Ilyenkor a növények egymás fölé kerülnek, és egyfajta zöld falat hoznak létre.
Mindkét megoldásnál számít a napfény és az öntözés kérdése. A magasabban lévő növények gyorsabban kiszáradhatnak, a földdel közvetlenül érintkező részek viszont tovább tartják a nedvességet.
A cikk folytatásáért kattints a tovább gombra a reklám alatt!
