A profi palacsintasütők titkai egy helyen: ettől lesz hibátlan minden darab
Mindig azt hittem, hogy a palacsintosütés az egyik legegyszerűbb feladat a konyhában, aztán amikor sorra készültek a vastag, gumis vagy szétszakadó palacsinták, rájöttem, hogy ez bizony sokkal több odafigyelést igényel. Egy idő után kezdtem megérteni, hogy a palacsintának lelke van: ha törődünk vele, meghálálja, és olyan vékony, illatos, szépen pirult darabok születnek, amit mindenki örömmel teker fel lekvárral vagy túróval. Azóta a palacsintasütés nálam már nem gyors rutin, hanem egyfajta apró konyhai rituálé.
A tészta valódi állaga
A tökéletes palacsintatészta sima, csomómentes és lágyan folyós, de semmiképpen nem híg. A legjobb eredményt akkor értem el, amikor elkezdtem robotgépet használni, mert így minden egyes alkalommal egyenletes, bársonyos állagot kaptam. A tésztát mindig hagyom pihenni, mert a liszt szemcséi ilyenkor megszívják magukat, megduzzadnak, és sokkal szebb, könnyebben kezelhető palacsinta lesz belőle. Idővel arra is rájöttem, hogy a tojás mennyisége sem mindegy: minél több kerül bele, annál lágyabb és rugalmasabb lesz a végeredmény. Cukrot viszont már sosem teszek a tésztába, mert attól gyorsabban ég, és a palacsinta könnyen odakap.
A cikk folytatódik, nyomj a tovább gombra a hirdetés alatt!
