Adatok, amelyek sokat elárulnak
A számok azt mutatják, hogy a magyar piacot jelentős mennyiségű külföldi sajt árasztotta el. Miközben belföldi fogyasztásra 48 ezer tonna hazai sajt jutott, a boltokban 71 ezer tonna import termék is megjelent. Ezek között rengeteg olyan változat volt, amely eddig jogtalanul trappistaként volt árusítva.
Miért fontos mindez a vásárlóknak?
A névhasználat tisztázása nem csupán adminisztráció. A fogyasztó végre biztos lehet abban, hogy a címkézés nem vezet félre, és valódi, minőségi sajt kerül a kosárba. A hazai termelők is jobban érvényesülhetnek, hiszen a tisztességesen készített trappista nem keveredik össze a gyenge minőségű import készítményekkel.
Egy szélesebb változás része
Az elmúlt években több élelmiszer-kategória szabályozása szigorodott. Pontosan meghatározták, mit hívhatunk téliszaláminak, hogyan kell kinéznie a teljes kiőrlésű kenyérnek, milyen hústartalommal készülhet virsli vagy párizsi. A tej esetében is kimondták, hogy csak az állati eredetű terméket lehet tejnek nevezni – a mandula- vagy zabital már nem számít annak.
Mit jelent ez a trappista sajt jövőjére nézve?
A szigorítás célja a minőség javítása, a fogyasztók tájékoztatásának tisztasága és a magyar élelmiszeripar pozíciójának védelme. Az olcsó tömegtermékek továbbra is jelen lesznek, de többé nem hivatkozhatnak ugyanarra a hagyományra, mint a valódi trappista. Vagyis a vásárló végre pontosabban dönthet, hogy mit tesz az asztalra.
Ez is érdekelhet:
50 éves falusi kocsonya recept, sok hússal lassan főzve, így lesz igazán remegős és sűrű
Ez a Ferrero Rocher torta olyan brutálisan finom, hogy minden ünnep fénypontja lesz
