A párizsi és a virsli külön történet
A párizsi és a virsli más szempontból problémás. Ezeknél sokszor nem a zsír a fő kérdés, hanem az alacsony hústartalom. A különféle töltőanyagok miatt kevésbé laktatnak, így könnyű belőlük többet enni, mint amennyit eredetileg terveztünk.
Ez az a pont, ahol a kalóriák észrevétlenül csúsznak be. Egy-két szelet még nem tűnik soknak, de mivel nem ad tartós teltségérzetet, hamar jöhet a következő adag.
Mit jelent a tudatos választás a boltban?
A tudatosság nem feltétlenül lemondást jelent, inkább figyelmet. A címkék világa elsőre bonyolultnak tűnhet, de idővel egészen beszédes lesz. Minél rövidebb az összetevők listája, annál jobb eséllyel tudjuk, mit teszünk a kosárba.
A hústartalom sokat elárul egy termékről. Egy magasabb arányú húsból készült felvágott egészen más minőséget képvisel, mint egy olyan, ahol a hús csak kisebb részét adja az egésznek. A só mennyisége sem mellékes, hiszen ezek az élelmiszerek gyakran már önmagukban fedezik a napi ajánlott bevitel jelentős részét.
A felvágottak sokak életéből nem fognak eltűnni, és talán nem is kell, hogy eltűnjenek. A kérdés inkább az, milyen gyakran és milyen formában kerülnek az asztalra. Ha nem napi alapélelmiszerként tekintünk rájuk, ha a zsírosabb fajtákat ritkábban választjuk, és közben figyelünk a testünk jelzéseire, akkor a felvágott maradhat az, ami mindig is volt. Egy kényelmes, ismerős íz, nem pedig a mindennapok láthatatlan terhe.
Ajánló: Ez a KRESZ-kérdés sokakat megtréfál: te tudod a helyes áthaladási sorrendet?
